Rákkeltő aszpartám?

Az élelmiszer-adalékanyagok lassanként már szinte minden élelmiszerünkben megtalálhatóak. A tévében, rádióban, interneten sok ellentmondó adat kering az E-számokról. A hírek közül sok kifejezetten rémisztő: sokszor olyan ártalmatlan anyagokat vádolnak meg például rákkeltő hatással, mint a citromsav.

Adalékanyagok górcső alatt
Az adalékanyagokat a rendszerezhetőség, átláthatóság érdekében számozták be, amire azért volt szükség, hogy minden országban pontosan ismerjék, mely adalékanyagok kerültek felhasználásra az élelmiszerek készítése során.
Erre azért van szükség, mert a vegyületek elterjedt nevei – mint a citromsav – nyelvenként különbözőek. Az adalékanyagok nagy része élelmiszereinkben természetes módon is megtalálható, amelyik pedig nem, annak is vizsgálatok sokaságán kell átesnie. Az általános pánikkeltés az E-számok terén tehát indokolatlan.
Az adalékanyagok esetében a felhasználható mennyiséget is korlátozzák: tudjuk, hogy a nagy mennyiségben elfogyasztott víz és a só is veszélyes lehet, így a víz és más italok esetében is történtek már halálos balesetek főleg ivóversenyeken. Az adalékanyagok esetében is létezik ártalmas mennyiség, ezért előírás, hogy csak a hatás kiváltásához szükséges legkisebb mennyiségben alkalmazhatóak. Ezen túl étezik egy, a toxikológiai vizsgálatok során meghatározott veszélytelen megengedhető napi bevitel is, amit angol rövidítése alapján ADI értéknek nevezünk.

Aszpartám alapok
Az E 951-ként is ismert aszpartámról azt érdemes tudnunk, hogy egy két aminosavból – az aszparagin savból és fenilalaninból – mesterségesen.előállított édesítőszer. Édesítőereje közel kétszázszor nagyobb mint a cukoré, a hőhatást nem viseli el, mellékíze nincs, de némi energiát ad, szemben az energiát egyáltalán nem szolgáltató édesítőszerekkel. 
A cukorral ellentétben igen keveset kell belőle használni, így energiatartalma az energiabevitel szempontjából jelentéktelen.
ADI értéke 40 mg/testtömegkilogram/nap, tehát egy felnőtt ember napi több g aszpartamot is elfogyaszthatna – de ezt szinte senki sem teszi meg.

Édes összeesküvés?
Az aszpartám idegrendszert károsító és rákkeltő hatásáról és az ezzel kapcsolatos nemzetközi összeesküvésről sok rémítő cikket olvashatunk.
Az aszpartám jó cukorpótló, lebomlása során ugyan képződik mérgező metanol, ám azt kevesen teszik hozzá, hogy ezt az anyagot borok, gyümölcs és zöldséglevek (különösen a paradicsomlé) is tartalmazzák teljesen természetes módon és nagyobb mennyiségben, mint ahogyan ezt például édesített üdítőkkel bevihetjük.
Az, hogy bizonyos betegségben (fenilketonuriában) szenvedők az aszpartámot nem használhatják fenilalanin tartalma miatt, kétségtelen tény, ám ennek semmi jelentősége sincs egészséges emberek esetében: az érintettek egy szelet húst, egy pohár tejet sem ehetnek-ihatnak meg nyugodtan, így semmiképp nem egy aszpartám tartalmú rágó az, ami a fő probléma az életükben!

Valóban vannak kétségek azzal kapcsolatban, hogy a nagy mennyiségű mesterséges édesítőszer fogyasztás rákkeltő lehet, de nagy mennyiségek fogyasztását szakemberek sohasem javasolják, így én sem. A természetességben hívő emberek kedvéért azért azt is elárulom, hogy a cukor mérsékelt fogyasztásának is mutatták már ki feltételezett rákkeltő hatását (és így a méznek is, ami azzal jórészt kémiailag azonos).

Miből mennyit?
Az adalékanyagok a legszigorúbban ellenőrzött vegyületekhez tartoznak.  Nagy mennyiségben bevive szervezetünkbe, semmilyen anyag nem nevezhető biztonságosnak, ezért törekedjünk a mértékletességre, arany középútra mindenben, figyeljünk arra oda, mit eszünk, de ne essünk pánikba egy kevés élelmiszer adalékanyagtól sem, nem áll terjesztésük mögött nemzetközi összeesküvés. A stressz, túlzott aggódás is rongálja egészségünket, ezért ne dőljünk be minden pánikkeltő állításnak: engedélyezett mennyiségben és az alatt fogyasztva mai tudásunk szerint az aszpartám nem jelent egészséges emberek számára veszélyt! Aki mégis bizonytalannak érzi magát, az nyugodtan kerülje fogyasztását, hiszen egy szervezetünk számára teljesen nélkülözhető vegyületről van szó, aminek számos helyettesítője létezik.