Minden tizedik magyar túlsúlyosnak érzi magát

A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.

A lakosság egytizede elhízottnak tartja magát
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.

A súlygyarapodás mértéke a lakosság négyötödét aggasztja
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink. A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket – a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően – természetesen jobban, a férfiakat kevésbé.

Mi kerül a tányérunkra?
A Szonda Ipsos kutatói arra is kíváncsiak voltak, milyen gyakran választanak az emberek tudatosan egészségeset, amikor élelmiszert vásárolnak a boltban, étteremben vagy gyorsétteremben. Legmagasabb pontszámot a természetes eredetű élelmiszerek kaptak. Ezeket emeljük le leggyakrabban a polcról, vagy ezeket rendeljük. Döntési helyzetben fontos, hogy magas legyen adott termék rost- és alacsony a zsírtartalma, és számít az is, hogy helyben termelt, s teljes kiőrlésű-e az áru. Általános tendencia, hogy a nők jobban odafigyelnek, hogy egészséges élelmiszereket válasszanak, és az életkor előrehaladtával is egyre fontosabb, mi kerül a szervezetünkbe.
Sokan érzik úgy, főleg a nők közt, hogy bár tisztában vannak azzal, milyen a helyes étrend, ennek követése nehézséget jelent a mindennapi életben, emellett a kutatás eredményei azt mutatják, hogy többünknek problémát jelent, hogy nem rendelkezünk elegendő információval az élelmiszerekkel és az egészséges étrenddel kapcsolatban.

Miért nem tudunk javítani étkezési szokásainkon?
Közepes a konszenzus abban, miszerint azért nem tudunk javítani az étkezési szokásainkon, mert túl bonyolultak a témában megjelenő cikkek és tanulmányok – tízfokú skálán 5,3 pont. Az idősebbek számára ez nagyobb problémát jelent, mint a fiatal korosztályban. Hasonló a vélekedés a „túlságosan elfoglalt vagyok ahhoz, hogy egészséges legyen az étrendem” (4,7 pont) állításról, amelynél a középkorúak esetében nagyobb az egyetértés, míg a fiatalok és az idősek számára kevésbé releváns ez a probléma.

Cikkünk a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet közleménye alapján készült.