Küzdj meg fogyókúrád legfőbb ellenségével: győzd le a stresszevést!

Vizsgálati eredmények szerint a túlsúllyal küzdők 74%-a küzd a stresszes evéssel, és épp emiatt csak lassabban, nehezebben – vagy egyáltalán nem – tud megküzdeni a felesleges kilók leadásával.

Mi okozza a stresszevést?
Szakemberek szerint a stressz következtében létrejövő éhségérzet és stresszevés okozói a következő tényezők lehetnek:

• Hormonok játéka
  A stressz megemeli a vérben a “stresszhormon” néven közismert kortizol hormon szintjét. Az ősidőkben ez a megemelkedett hormonszint szervezetünk alkalmazkodását szolgálta. Azt jelezte, hogy fokozott tápanyagfelvételre van szükségünk, mivel szervezetünket fel kell készítenünk az igénybevételre, veszéllyel való megküzdésre. Ezért okoz a megemelkedett kortizol szintje sóvárgást a túl édes vagy sós ételek iránt.
• Rögzült szokás
  A stresszevés tanulás útján, rossz szokássá, életmódunk részévé válhat, akárcsak a dohányzás. A stresszevő rátanul, hogy a napi feszültséget evéssel oldja. Mintha “felfalná” a problémáit. Az így elfogyasztott étel nem normális élettani, hanem inkább érzelmi szükségletté válik. Ebben közrejátszanak káros gyermekkori szokások is. Ha a szülők gyermeküket gyakran édességgel vigasztalják, könnyen rögzül ez a káros szokás. Ha a gyermekkori családban érzelmi visszajelzések helyett, inkább étellel jutalmaznak, ha az öröm és bánat kifejezésére inkább az étel szolgál, akkor a gyerek nem tanulja meg, hogy az érzelmekkel járó lelki állapotokat megfelelően azonosítsa. Így azt sem tanulja meg, hogyan fejezze ki, hogyan kezelje pozitív és negatív érzelmeit.
  
• A legegyszerűbb út?
  Stresszevést okozhat ezért az is, ha valakit nyomaszt az érzelmeivel való szembenézés, mivel nem tanulta meg, hogyan kezelje a hétköznapokban megélt érzéseit. Például sokak számára egyszerűbb bekapni egy szelet sütit, mint nyíltan beszélni partnerükkel párkapcsolati problémákról. Szembenézés és frusztráció helyett inkább az evést választják. Az étel elfogyasztása pillanatnyilag eltereli a figyelmet a dühről, feszültségről, elégedetlenségről.
  
• Feszültségcsökkenés
  A feszültség, nyugtalanság, unalom gyakran olyan viselkedéshez vezet, melyek gyökere szintén a gyermekkorban keresendő. A köznyelv is ismeri az “orális fixációként” emlegetett jelenséget. A csecsemőként, kisgyermekként szájjal végzett örömteli “tevékenység”, felnőttkori rossz szokásként, rágózás, dohányzás, körömrágás vagy stresszes evés formájában köszön vissza. A hangsúly a feszültségcsökkenésen van.

Az evésnél hatékonyabb és egészségesebb stresszoldó módszerek
Érdemes elsajátítanod valamilyen stresszoldó, relaxációs technikát. Ha stressz ér, akkor szervezetedben megemelkedik a kortizol hormon szintje, s ez a már korábban említett élettani hatásokhoz vezet.

• Célszerű, hogy autogén tréning, jóga , tánc, sport segítségével, megtanuld hatékonyan csökkenteni a stresszt.
  
• Nézz szembe érzéseiddel, még akkor is, ha ez néha kellemetlen. Így tudsz a stresszel hatékonyan megküzdeni. Gondold végig, mi lehet a valós problémád, miért gerjeszt benned feszültséget, és azt is mérlegeld, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak az adott gond kezelésére.
  
• Próbáld partnereddel, családoddal, barátaiddal megbeszélni, ha valami nyomaszt! Ne tartsd magadban a problémát!
  
• Gondolkodj, mérlegelj, írd ki magadból a gondot – így biztosan gyümölcsözőbb megoldásokat találsz, mintha az evésbe menekülnél!
  
• Bármilyen testmozgás segít a feszültség csökkentésében. Sétálj, kerékpározz, ússz, táncolj akkor is, ha egyébként nem sportolnál rendszeresen!

Egészséges tippjeink a stresszes evés csökkentésére

• Ha rád tör az evési kényszer, először gondold át, mit ettél aznap és vajon indokolt-e, hogy éhes legyél.
  
• Próbálj 15-30 percet várni, és valamilyen értelmes tevékenységgel elterelni figyelmed az evésről. Pl. végezz valami házi-, kerti munkát! Hozd rendbe a hajad, sminkelj! Olvass, hallgass zenét! Igyál ásványvizet, főzz egy teát!
  
• Ha kialakult rossz szokás szerint, meghatározott időpontban, például este nassolnál, próbáld magad evés helyett elfoglalni valamivel.
  
• Egyél rendszeresen, többször keveset – régi jó tanács. Egy falat nassolnivalót se tagadj meg magadtól, legyen az egy darab sajt, keserű csokoládé, aprított zöldség.
  
• Ha bizonyos ételek vagy helyek nassolásra csábítanak, kerüld el őket! Ne tarts otthon ilyen ételeket s lehetőleg olyan helyeken étkezz, ahol egészséges az ételválaszték.

Néha semmi sem segít a stressz csökkentésében. Ha a feszültség következtében ismét visszatértél régi rossz szokásodhoz, a stresszes evéshez, akkor se legyen bűntudatod. Hiszen ez ördögi kört gerjeszt. A holnap új lehetőséget kínál!
Ha mégsem menne egyedül, akkor pszichológus szakemberhez is fordulhatsz, aki pszichoterápiával segít a gyógyulásban.

Képek forrása: Profimédia