Probiotikus, szívbarát, rostos – avagy mi mit jelent a táplálkozásban

„Váljék a táplálékod orvossággá és váljék az orvosságod táplálékká” – mondta Hippokratész, aki nem sejthette, hogy meglátása több mint kétezer év múltán is helytálló lesz, hiszen napjainkban is érvényes, hogy szervezetünk öngyógyító rendszerének megerősítéséért tudatos táplálkozással tehetünk a legtöbbet. A tudatos étkezés nem kizárólag biotermékek fogyasztását jelenti, kulcsa sokkal inkább a változatosságban rejlik, no meg abban, hogy minél több egészséges összetevő alkossa fogásainkat. Ehhez nyújtanak segítséget a funkcionális élelmiszerek, amelyek nemcsak a testünk számára szükséges tápanyagokról (fehérje, zsír, szénhidrát) gondoskodnak, hanem egészségvédő szerepük is van, mert olyan összetevőket tartalmaznak, mint a rostok, a vitaminok vagy a mikrobák. Céljuk, hogy megvédjék a szervezetünket a kórokozóktól, vagy ha már kialakult a betegség, segítséget nyújtsanak a gyógyulásban.

Tartalom a szavak mögött 
Szakértők szerint bátran válogathatunk a funkcionális élelmiszerekből, mert a gyártók nem tüntethetnek fel egészségvédő jelzőket a termékre vonatkozóan sem a reklámokban, sem pedig a csomagoláson, ha nincs mögöttük valódi tartalom, mivel a minősítési szabályzat alapján a funkcionális élelmiszerek forgalmazását szigorú szabályokhoz  kötik. Szakértői bizottság bírálja el, hogy a pontos leírással rendelkező, gyógyszernek nem minősülő élelmiszer valóban rendelkezik-e a kívánt a biológiai hatással, és beilleszthető-e a hagyományos étrendbe. Például ha egy margarint szívbarátnak neveznek, akkor ebben az esetben a funkcionalitást a szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatásra értik. Mivel az említett margarinnak magas a telítetlenzsírsav-tartalma, elősegíti a vér koleszterinszintjének csökkenését, meggátolva ezzel a keringési betegségek kialakulását. Ezen kívül A-, D-, B6-, B12- és E vitamin, valamint folsav is van benne, ami az érfalak épségének megőrzését segíti elő, így gátolva a káros koleszterin lerakódását. E tulajdonságok miatt tehát joggal megilletheti a szívbarát jelző.

Miért válaszd a…
…probiotikus joghurtot?
A tejsavtermelő mikroorganizmusok a bélflóra összetételét változtatják meg, ezáltal védelmezik a szervezetet a kórokozóktól. Ezeket a jótékony baktériumokat elsősorban tejtermékekkel, húsokkal és folyadékkal vehetjük magunkhoz. A probiotikumok néhány naptól néhány hétig vannak jelen a bélben, ezért pozitív hatásukat csak rendszeres fogyasztás esetén képesek kifejteni!

…az omega-3 zsírsavakkal dúsított ételeket?
Ezek a zsírsavak csak nagyon kis mennyiségben termelődnek a szervezetben, viszont jótékony hatásuk rendkívüli: csökkentik a vérnyomást, a szívinfarktus és az agyvérzés rizikóját, ezen kívül gyulladásgátló hatásuk is ismert. Nem csoda, hogy az élelmiszergyártók előszeretettel alkalmazzák például tojás vagy margarin dúsításához. Az omega-3 jótékony hatását tovább fokozhatjuk, ha az étlapunkon rendszeresen szerepelnek tengeri halak.

…a rostban gazdag élelmiszereket?
A rost emészthetetlen szénhidrát, tehát lebontás nélkül halad végig az emésztőrendszeren. A rostdús ételekből kevesebbet tudunk enni, mert lassítják az emésztést és a tápanyagfelszívódást, ennek hatására hosszabb időre stabilizálják a vércukorszintedet, amitől később leszünk éhesek. A zöldségek közül a brokkolinak van a legnagyobb rosttartalma, de sokat találunk belőle a zöldség- és gyümölcslevekben vagy a müzliszeletekben. A magvas pékáruk rosttartalma is magas, a vásárlásnál azonban érdemes tanulmányozni a termék összetételét, mert barna kenyér esetén például előfordulhat, hogy csak malátával színezett, a teljes kiőrlésű pedig fehér lisztet is tartalmazhat.

Még több olvasnivaló az egészséges táplálkozásról a Wellness magazin október számában…

Képek forrása: Profimedia.hu