Őseink számára ismeretlen volt a táplálékallergia fogalma, annak köszönhetően, hogy ők még kölcsönhatásban éltek a természettel és natúr táplálékokat ettek. Számunkra viszont már mindennapos a mérgező anyagok használata és az adalékanyagoktól terhelt élelmiszerek fogyasztása. Nem is gondolnánk, hogy például ételfestékből életünk során milyen sok kerül a szervezetünkbe, pedig akkora mennyiségről van szó, hogy abból akár […]
Őseink számára ismeretlen volt a táplálékallergia fogalma, annak köszönhetően, hogy ők még kölcsönhatásban éltek a természettel és natúr táplálékokat ettek.
Számunkra viszont már mindennapos a mérgező anyagok használata és az adalékanyagoktól terhelt élelmiszerek fogyasztása. Nem is gondolnánk, hogy például ételfestékből életünk során milyen sok kerül a szervezetünkbe, pedig akkora mennyiségről van szó, hogy abból akár egy kisebb lakást is kifesthetnénk. Ezért nem is csodálkozhatunk azon, hogy a testünket érő káros környezeti hatásokat szervezetünk nem hagyja „szó nélkül”, és ellenreakciót, allergiát produkál – vagyis a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Könnyen előfordulhat, hogy az allergén éppen az egyik alapvető élelmiszerünk összetevője.
Tiltakozik a testünk
„A táplálékok közül leggyakrabban a tej, a tejtermékek, a tojás és a különféle húsok váltanak ki allergiás reakciókat, vagyis a magas fehérjetartalmú, állati eredetű élelmiszerek – mondja Szili Zsuzsanna biológus, kineziológus. – Ezen kívül szintén gyakori a sütőélesztőt tartalmazó ételek iránti túlérzékenység, a lisztérzékenység, de a szója, az olajos magvak, a földimogyoró és a citrusfélék fogyasztása is előidézhet allergiás reakciókat. Mivel azonban rengeteg színezéket, tartósítószert, növényvédő szert is jutattunk a szervezetünkbe, sokszor nehéz kiszűrni az allergia konkrét okát. A táplálékallergia tünetei igen változatosak lehetnek a hasfájástól, a hasmenésen át a bőrkiütésekig, az ekcémáig, a krónikus köhögésig vagy akár az asztmás rohamig. Ezek általában az étel elfogyasztását követően rövid időn belül jelentkeznek, de akadnak olyan bőrtünetek is, amelyek csak 5-8 nap múlva jelennek meg. Érdekes tény, hogy az ételallergiások 90 százalékánál megfigyelhető valamilyen emésztési rendellenesség. Mivel a szervezet nem megfelelően dolgozza fel a táplálékot, felborul a bélflóra egyensúlya, és erjedéses, rothadásos folyamatok indulnak be a bélrendszerben. Ennek hatására kitágulnak és átjárhatóvá válnak a bélfal pórusai, a félig megemésztett fehérjék pedig a vérkeringésbe jutnak. A véráramba került bomlástermékekre az immunrendszer nagy mennyiségű antitest-termeléssel reagál, ez a felfokozott immunválasz vezet az allergiás reakcióhoz.”
A lelkünkben kezdődik
„Ezek a testi tünetek már csak következményei a lélekben kezdődő folyamatoknak, hiszen az allergia az egyik legtipikusabb pszichoszomatikus megbetegedés – folytatja Szili Zsuzsanna. – A heves testi reakciók hátterében legtöbbször az áll, hogy tudatosan vagy tudattalanul elutasítjuk életünk egy területét, elhárítjuk azt, amivel nem tudunk megbirkózni, vagy amivel valamilyen okból nem akarunk érintkezni. Emiatt a lélek belefárad abba, hogy mindig ugyanazzal a problémával kell szembenéznie, ez legyengülést és fásultságot okoz, amit ellenszegülés, végül „felháborodás” követ – persze legtöbbször tudat alatt. Az elfojtott energia azonban mégis utat tör magának például a megállás nélküli tüsszögés, köhögés vagy a bőr kipirosodása által. Minden allergén felfogható szimbolikusan is: nem az anyag váltja ki az allergiát, hanem az azzal jelképesen összefüggő lelki terület. Ételallergiánál a szülőkkel való viszonyban keresendők a pszichés okok: a tejallergia az anya-gyermek, a lisztérzékenység az apa-gyermek kapcsolat rendezetlen problémáira hívja fel a figyelmet.”
Ideje a nagytakarításnak!
„A táplálékallergiák többsége nem gyógyíthatatlan betegség: meg lehet tőlük szabadulni, ehhez azonban az kell, hogy testi és lelki szinten is változtassunk – mondja szakértőnk. – Nagyon fontos a belső tisztítás, amit elsősorban az étrend átalakításával érhetünk el. Megfigyelték, hogy a vegetáriánusok között lényegesen kisebb az allergiások aránya, miután ők állati eredetű táplálékokat nem, vagy csak nagyon keveset esznek. Élelmiszerallergia esetén az allergiát okozó élelmiszer mellőzése az elsődleges feladat, de bármilyen allergiával is küzdünk, fontos, hogy csökkentsük a magas fehérjetartalmú ételek fogyasztását. Mellőzzük a zsírt, a sót, a fehér cukrot és a kávét. Ezen kívül lényeges a lelki-szellemi okok tisztázása és feloldása is. A gyógyítás legfőbb feladata kideríteni, hogy az illető mire allergiás, továbbá meg kell őt tanítani arra, hogy nézzen tudatosan szembe az általa elhárított életterülettel. Amíg hadakozik életének egy bizonyos területe ellen, szembefordul saját személyiségével, bezárkózik, addig megmaradnak a tünetei, ellenben ha megfelelően nyitottá, rugalmassá válik, valamint erősíti be- és elfogadókészségét, számíthat a gyógyulásra. A következő kérdésekre érdemes ilyenkor választ keresni: mi az, amit nem akarok el- vagy befogadni, valójában kire vagy mire vagyok allergiás, képes vagyok-e elfogadni és szeretni minden létezőt? Ezek megválaszolásában és kezelésében segítenek a kineziológiai izomtesztek, az akupunktúrás tesztek, a Voll-diagnosztika és az allergia-kivezetés.
A táplálékallergiáról bővebben a Wellness magazin novemberi számában olvashatsz.
Képek forrása: Profimedia.hu
 |
 |
 |
 |
 |