Mindenki más lelőhelyre esküszik: piacra, sarki kisboltra, szuper- vagy hipermarketre. Bevizsgálandó mintáinkat igyekeztünk különféle helyekről beszerezni, így vettünk sonkát piaci hentestől, húsboltból, nagyáruházból és külföldi tulajdonú hipermarketből is. A tojásoknál pedig nemcsak a beszerzési helyre figyeltünk, hanem arra is, hogy különböző jelölésű mintákat is bevizsgáltassunk, így a szűk ketrecben élő tyúk 3-as jelölésű tojásától egészen […]
Mindenki más lelőhelyre esküszik: piacra, sarki kisboltra, szuper- vagy hipermarketre. Bevizsgálandó mintáinkat igyekeztünk különféle helyekről beszerezni, így vettünk sonkát piaci hentestől, húsboltból, nagyáruházból és külföldi tulajdonú hipermarketből is. A tojásoknál pedig nemcsak a beszerzési helyre figyeltünk, hanem arra is, hogy különböző jelölésű mintákat is bevizsgáltassunk, így a szűk ketrecben élő tyúk 3-as jelölésű tojásától egészen a 0-ás jelölésű bio tojásig.
Mit mutatott ki a laborvizsgálat?
A kiválasztott termékek a WESSLING Hungary Kft. független, akkreditált vizsgálólaboratóriumába kerültek, mi pedig kíváncsian és izgatottan vártuk az eredményt. Számítottunk arra, hogy egyik-másik első ránézésre sem túl szimpatikus sonka fennakad a rostán. Vagy hogy a tojásról esetleg kiderül, mégsem annyira bio a bio, és a mikrobiológiai vizsgálat során szennyeződésekre bukkannak benne. Az eredmények ezután igencsak megleptek minket. Egyetlen általunk leadott sonka vagy tojás sem tartalmazott kimutatható mennyiségű növényvédő szermaradványt, szennyeződést, fertőző anyagot. A piacon vásárolt sonkánál találtak a megengedettnél nagyobb konyhasótartalmat. A tojások esetében hasonlóan jó eredmények születtek. Minden típus megfelelt a követelményeknek, de nem meglepő módon a legmagasabb, maximum pontszámot a bio tojás kapta. A leggyakoribb minőségi kifogást az jelentette, hogy a tojások közül több is – szabad szemmel nem láthatóan – repedt vagy törött volt. Nem mindegyik volt túl friss, és találtak egy-két ürülékkel szennyezett darabot. Akadtak gondok a méretek megjelölésével is, mert amit L-esnek vásároltunk, azaz a legnagyobbnak, az csupán közepes méretű, vagyis M-es volt a valóságban.
A túl sok só ártalmas
A vizsgálatok során csupán egyetlen minta esetében talált kifogásolható értéket a laboratórium, mégpedig a túlzottan magas konyhasótartalmat, a maximálisan megengedett 7 százalék helyett 10 százalékot. Ez elég magas érték – tudtuk meg dr. Szigeti Tamás Jánostól, a bevizsgálást végző WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatójától, aki hozzátette, bizonyára csak annyi történt, hogy megszaladhatott a keze annak, aki a sót adagolta a sonka előállítása során. A sonkákat egyébként az íz és a tartósítás miatt kezelik sóval. Mivel a pácolást is végezhetik sóval, bizonyos sonkák konyhasótartalma jelentős lehet. Ez pedig azért nem jó, mert a túlzott sóbevitel megterheli a vesét, és az arra érzékenyeknél magas vérnyomást okozhat. Azért is érdemes odafigyelni, milyen sonkát eszünk, mert köztudott, hogy a magyarok túl sok sót fogyasztanak, a napi nátriumbevitel 5-7,5 gramm körül van, ami jelentősen meghaladja a szakértők által ajánlott napi 2 grammos értéket.
Rajtunk múlik, melyiket választjuk
Bár a laboratóriumban a fent említetteken túl nem emeltek ki más problémát, mi azért találtunk egyéb kifogásolnivalót is. Mégpedig a termékek lejáratával kapcsolatban. Előírás, hogy minden egyes sonka csomagolásán jelölni kell az összetevőket, a származási helyet, illetve azt, hogy meddig fogyasztható a termék. A hústartalom, a zsírtartalom és a fehérjetartalom feltüntetése nem kötelező, de fontos információértékük van. Az általunk vásárolt sonkák egyikén – amelyiket a közeli húsboltban találtuk – nem volt semmiféle címke, így rejtély, hogy mennyi adalékanyagot tartalmaz, és meddig őrzi meg a minőségét. Erre azért nagyon fontos odafigyelni, mert gondolkodás nélkül a vásárlóra sózzák a már lejárt terméket. Így jártunk a piaci hentesnél, aki egy tizennégy napja lejárt sonkát adott el szemrebbenés nélkül. A szupermarketben hatalmas a kínálat, könnyebb is válogatni. Az árakat össze lehet hasonlítani, pláne, hogy mindegyiken szerepel az egységár. A találomra választott sonkán azonban két címkét is találtunk. Az egyiken a lejárat a vásárláshoz képest 22 nap, míg a másikon 1 nap volt. De szó sincs arról, hogy az egyikkel leragasztották volna a másikat, mindkét cetli ott virított az egyébként bizalomgerjesztő sonkán. A hipermarketben egész sorok specializálódnak a sonkákra. Legtöbb esetben persze az ár dönt, ebben pedig verhetetlen a szlovák sonka. S bár voltak a szlovák hús körül botrányok, a többihez képest fele ár meggyőzőnek bizonyul, az emberek többsége azt rakja a bevásárlókocsiba. Jó tudni, hogy tizenhárom összetevő olvasható a címkéjén, közöttük mindenféle adalékanyaggal!
Megfejtjük az adalékanyagokat
Az Országos Húsipari Kutatóintézet honlapján hosszas magyarázatokat találunk az adalékanyagokról. Arról kívánják meggyőzni a fogyasztót, hogy ezekben nincs semmiféle méreg. Ez mind rendben is volna, de vajon mi az oka, hogy az egyik sonkában 11-féle adalékanyag rejtőzik, a másikban csupán 1? Dr. Sohár Pálné, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet tudományos munkatársa szerint az összes élelmiszer-adalékanyag komoly toxikológiai vizsgálaton megy át, és csak ezek után engedélyezik – meghatározott körülmények között, adott mennyiségben történő – alkalmazásukat.
A témáról bővebben a Wellness magazin áprilisi számában olvashatsz!
Képek forrása: Profimédia
 |
 |
 |
 |
 |