Az ősember zöldségen élt? – A valódi paleolit étrend

Fehérjemérgezés?

Az American Journal of Physical Anthropology legújabb kutatásai ugyanis arra mutattak rá, hogy ha az ősember valóban annyi fehérjedús sovány húst és halat fogyasztott volna, amennyiről a krónikák szólnak, valószínűleg nem élte volna túl. Hiszen az eddigi vélekedés szerint az étrendjük 60-80%-a (!) származott állati fehérjékből, ami egy mai embert biztosan megmérgezne, de nagy valószínűséggel őseink sem jártak volna jól, tekintve, hogy a mai ember étrendje maximum 45%, bármilyen forrásból származó fehérjét tartalmaz. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy az ősember meglehetősen sok fehérjetartalmú zöldséget és gyümölcsöt is evett. A szakemberek úgy jutottak erre a következtetésre, hogy emberi vérminták segítségével aprólékosan rekonstruálták őseink feltételezett napi étrendjét.

Egy kis kémia

De hogyan állapítják meg a tudósok, hogy mennyi húst fogyasztott az ősember? Úgy, hogy étkezésünkben a fehérje az egyetlen makrotápanyag, amelyik tartalmaz nitrogént. Az egyes élelmiszerek különböző arányban tartalmaznak nehéz és könnyű nitrogénizotópokat, ezeknek az emberi csontokban mérhető arányának segítségével rekonstruálják a kutatók az őseink étrendjét egy adott ökoszisztémában. Azonban a szervezetünk alapvetően inkább a nehéz nitrogénizotópokat raktározza el, ezért a szakemberek egy meghatározott arányhoz igazítják a kutatásaikat, hogy számításba vegyék ezt a tendenciát.

A vizsgálatok nem csupán elődeink napi étrendjére terjednek ki, de arra is, mennyit ettek egy héten, és mintákat vesznek az egyes ételekből is. Végül összehasonlítják az élelmiszerekben és a vérmintákban lévő nitrogénizotóp-arányokat, így pontos adatokat kapnak arról, mennyi nehéz nitrogénizotópot raktároz el az emberi szervezet (ezeket az értékeket utóbb kivetítették az emberi hajra és csonta is). Így derült most fény arra, hogy az ősember egész egyszerűen nem fogyaszthatott annyi húst, amennyit eddig feltételeztünk, és az eddig mért értékek valószínűleg azért voltak annyira magasak, mert nem emberi-, hanem állatkísérleteken alapultak.

Az első gazdálkodók valódi étrendje

Tehát a „húst hússal, köret nélkül” – vélekedés máris megdőlt. Az első gazdálkodók fehérjebevitelének ugyanis – akik körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt éltek – a logika törvényei szerint ugyanúgy csupán 40-50%-a származhatott állati forrásból, mint a mai ember esetében. Étrendjük egyébként nagyon hasonlított a mai kínai és indiai farmerek étrendjéhez: sok zöldség és gyümölcs, sok tojás, kevés hús. A kutatások is kimutatták, hogy az állati fehérje jelentősége az étkezésükben jóval kisebb, mint ahogy a tudomány eddig vélte, és ez különösen igaz a neolit gazdálkodókra. A vizsgálatok eredménye tehát az, hogy az ősember kiemelten igyekezett egyensúlyba hozni táplálkozásában az állati és a növényi eredetű fehérjéket.

Fotó: Profimedia – Red Dot