Tavaly augusztusban már 89 kg-t mutatott a mérleg. A gimnazista és a főiskolás éveim alatt 72-74 kg körül
Tavaly augusztusban már 89 kg-t mutatott a mérleg. A gimnazista és a főiskolás éveim alatt 72-74 kg körül voltam, aztán 2003-ban már egy ízben sikerült lefogynom 65 kg-re, bár ezért inkább egy stresszes munkahely és egy problémás párkapcsolat volt a felelős, mintsem a tudatos szándék. Ezt a súlyt sikerült is tartanom, egészen négy évvel ezelőttig, amikor elsimultak a dolgok körülöttem, én pedig ettől megkönnyebbülve hátradőltem. Azt hiszem, nagyrészt az elkényelmesedés vezetett a kilóim gyarapodásához.
Vége a duci korszaknak!
Leginkább az sarkallt változtatásra, hogy nem éreztem jól magam a bőrömben, hiszen ennyire duci még sosem voltam. Korábban 63-65 kilóval éreztem komfortosan magam, ezért ezt tűztem ki célul. A duciság a hétköznapjaimra is kihatott. Gyakran voltam feszült, folyton az evésre gondoltam, kevesebbet mozdultam ki otthonról, mert egyáltalán nem tetszett a tükörképem. Emellett szép lassan kihíztam a ruháimból is, és bár a párom nem piszkált emiatt soha, mégis láttam rajta, hogy a korábbi idomaim jobban tetszettek neki. Ezek mind összeadódtak, és tavaly szeptemberben elhatároztam, hogy csatlakozom egy kolléganőmhöz, aki egy családias mozgásstúdióba járt tornázni. Sportolni mindig szerettem, gimiben kosaraztam és röplabdáztam a szokásos testnevelés órák mellett.
Előtte
Ha egyszer a gépezet beindul…
Úgy gondoltam, akkor érhetek el eredményt, ha valóban komolyan veszem a testmozgást, ezért heti két-három, de nem ritkán négy alkalmat is beiktattam. A munkahelyem közelében lévő edzőterembe nemcsak tornázni jártunk a kolléganőmmel, hanem időnként ellipszistréneren, futógépen is edzettünk. A másik mozgásstúdióban is kétféle óratípust látogattam. Egyfelől egy minden izmomat megdolgoztató zsírégető órát és az úgynevezett body&mind tréninget, amely bő 60 perces alakformálás után egy pihentető relaxációval zárult. Itt az edzőtől tanácsokat is kérhettünk, nem futószalagszerűen mentek az órák. Az is motivált, hogy nem egyedül kellett mennem, és egyébként is mindig jó kis társaság verődött össze a tornára.
Hétvégenként időnként futni is eljártam. Eleinte, amíg még sok plusz volt rajtam, bőven elegendőnek bizonyult az 1,5-2 kilométeres táv. Ahogy peregtek le a kilók, egyre bátrabb lettem, és már egy biciklitúrának is nekiveselkedtem.
Utána
Alaphang az étkezéshez
Ahogy elkezdtem aktívan mozogni, a táplálkozásomat is megreformáltam. November végéig végigcsináltam a 90 napos fogyókúrát, ami megadta az alaphangot az étkezésemhez. Korábban nagyon rendszertelenül ettem, és nem igazán válogattam meg, mi kerüljön a tányéromra, valamint sokat nassoltam. Ennek a módszernek egyik fontos eleme, hogy délig csak gyümölcsöt szabad enni, ezt a szokást máig megtartottam. Az édességre is nagyon odafigyelek, maximum heti egyszer-kétszer engedem meg magamnak. Rizst és krumplit csak nagy ritkán eszem, a kenyeret is limitáltam, és inkább a rozsos, illetve a teljes kiőrlésű fajtát fogyasztom. Tésztából a durumot, cukor helyet pedig inkább édesítőt használok. Vacsorára húsfélét fogyasztok salátával. Régebben gyakran előfordult, hogy egész nap alig ettem, aztán a munkából hazaesve bepótoltam mindent. Utólag belegondolva, egyáltalán nem csodálkozom, hogy felkúsztak a kilók. Ma inkább mindig viszek valami harapnivalót a munkahelyemre, így könnyebben átvészelem a napot.
Mintaétrend egy napra
Reggeli: idénygyümölcs
Ebéd: csirkemell ananásszal, sajttal, salátával
Uzsonna: müzliszelet
Vacsora: hús és saláta
Innivaló: víz, (másfél liter) zöldtea, gyümölcstea
A cikk folytatását elolvashatod a legújabb Wellness magazinban!
 |
 |
 |
 |
 |