Félmillió magyart gondoznak cukorbetegséggel, de a kezeletlen betegek száma is több százezer lehet. Á
Félmillió magyart gondoznak cukorbetegséggel, de a kezeletlen betegek száma is több százezer lehet. Állapotuk javulása nagymértékben függ életmódjuktól, étrendjüktől. Az ideális testsúly elérése és megtartása javítja a vércukor mellett a vérzsírszinteket is. A megfelelő izom- zsír arány eléréséhez elengedhetetlen a testmozgás és a változatos, jó minőségű fehérjebevitel, ezért a diéta során a sovány húsok fontos szerepet játszanak.
Vannak olyan betegségek, elsősorban a táplálékallergiák, amelyek kizárólag diétával, azaz szabályozott étrenddel kezelhetők.
Valódi allergiáról akkor beszélünk, amikor meghatározott immunológiai reakció zajlik a háttérben. Ha kiiktatjuk az étrendből a tünetet okozó alkotórészt nincs panasz, és így a diéta már nem is tűnik olyan szörnyűnek, hisz jobb lesz tőle a közérzet, megszűnnek a kellemetlen, legtöbbször bélrendszert, légutakat vagy bőrt érintő tünetek.
Az ételérzékenység hátterében több tényező is szerepelhet. A leggyakoribb probléma a laktózintolerancia, mikor is a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim hiányzik, vagy pedig működése csökken. Ekkor a lebontatlan tejcukrot a vastagbélben élő normál bélflóra baktériumai bontják le, ez gáztermelődéssel jár, ami puffadáshoz, elégtelen folyadékfelszíváshoz, esetleg hasmenéshez vezethet.
Gyakran előfordul, hogy az ételekhez hozzáadott adalékanyagokra érzékenyen reagál a bélrendszerünk, többek között például glutamátokra, színezékanyagokra, tartósítószerekre, szulfitokra, szalicilátokra ezt intoleranciának nevezzük.
A különbség a kettő között, hogy az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, még a kis mennyiség elfogyasztása után is, addig az intolerancia tünetei dózis-függők. A panaszok akkor jelennek meg, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztanak, vagy gyakrabban eszik. Érzékenység esetén mindenkinél egyéni a tűrőképesség pl.: a laktóz intoleranciás betegek többsége, megihat a kávéjában egy kis tejet vagy tejszínt, azonban vannak, akik a gyógyszerekben lévő minimális mennyiséget sem tűrik.
Mit tegyünk, hogy megelőzzük az étel-intolerancia miatt kialakuló tünetek?
– Tisztában kell lenni azzal, hogy mely ételek okoznak problémát, ezeket pedig érdemes kerülni, vagy csak minimális mértékben fogyasztani!
– Étteremben vagy vendégségben, kérdezzünk rá, hogyan készül a kiválasztott étel, került-e bele olyan anyag, amelyet nem tolerál szervezetünk!
– Mindig olvassuk el a csomagoláson szereplő feliratokat!
Sokan gondolják, hogy a diétás kezelésnek nem lehet mellékhatása, pedig itt előfordulhat valamilyen hiányállapot kialakulása. Ha például egy olyan fontos nyersanyagot kiiktatunk az étrendből, mint a tej, akkor mással kell pótolni a hiányzó tápanyagokat. Az elegendő kalcium biztosítása mellett a fehérjeellátottságot a tojás mellett a húsok pótolhatják (a borjú, és marhahúst kivéve).
A lisztérzékenység (cöliakia) felszívódási zavar, mely a lakosság 1-2%-át érinti. Az étkezéssel bevitt gabonafélékben (búza, árpa, zab, rozs) lévő glutén nevű fehérje idézi elő. A betegség nem nőhető ki, és akár felnőtt korban is kialakulhat, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és teljes életet lehet élni vele. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.
Ebben a diétában a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Az olyan húskészítmények, amin az áll, hogy „aroma gluténnal” vagy „glükóz/dextróz búzából készült”, a hatályos rendeletek szerint gluténérzékenyek fogyaszthatják, hiszen ezen adalékok gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van. A húsok fehérje-, vas- és vitamintartalma különösen jótékony hatású a diagnózist követő gluténmentes étrendben. A húsok sokféleképpen ízesíthetőek, többféle étel készülhet belőlük így hosszútávon gazdagíthatják a diétázók mindennapjait.
Az egyre növekvő számú diétázók tájékozódását segíti a hazánkban is 2004-ben érvénybe lépő EU szabályozás, mely többek között tartalmazza az élelmiszerek allergén jelölését.