A DNS egy mutáns szakasza lehet a felelős a nők majdnem egy harmadánál a zsírszövetek kialakulásáért – állítják egyes kutatók.
Hány és hány ezren küszködnek az évek alatt felkúszott kilókkal vívott harcban? Ilyen diéta, olyan fogyókúra, nem beszélve a jo-jo effektus rémképéről, mely minden diétázó feje fölött ott lóg, mint Damoklesz kardja. Erre most kiderül, hogy gyakorlatilag kár a gőzért, mert az egész hízás hátterében egy elhibázott gén áll? S, ha ez így van, akkor csendben dőljünk a kardunkba és dobjuk a gyeplőt a lovak közé, lesz ami lesz alapon, vagy azért még van remény?
Az „elhízásgén”
Több mint ötezer férfi és nő súlygyarapodását és -csökkenését követték nyomon mintegy tíz éven keresztül a Maastrichti Egyetem kutatói, mielőtt elemzésnek vetették volna alá a résztvevők DNS-ét olyan géneket keresve, amelyek kapcsolatba hozhatók az elhízással. Az alapos vizsgálat során aztán rátaláltak az MMP2-mátrixmetalloproteináz-jelű gén olyan mutáns változatára, amely érdekes módon csak azoknál a nőknél van jelen, melyek súlygyarapodáson mentek át. Ez a vizsgáltak estében azt jelentette, hogy két és félszerese volt a valószínűsége annak, hogy többletsúlyt szednek fel, ami átlagosan 6,35 kilót jelent. Freek Bouwman, a tanulmány egyik szerzője elmondta azt is, hogy azt találták, hogy a nők legkevesebb 30 százalékánál jelen van az MMP2 mutációja, míg a férfiaknál nincs jelen.
Persze a férfiak sem ússzák meg, nekik is megvan a maguk úgynevezett kövérségi génje, amelynek jelenlétét már korábbi kutatások is összefüggésbe hozták az elhízással. Ez az FTO jelű gén, és bizonyítást nyert, hogy azoknál, akik hordozzák ezt, kétszeres a súlygyarapodás kockázata. Ennek a génnek a jelenléte ugyanis növeli a cukros és zsíros ételek iránti éhséget, és azok, akiknek van ilyen génjük, étkezésenként 100 kalóriával többet fogyasztanak az átlagosnál. Márpedig ez egy hét alatt 2100 többletkalóriát jelent – azaz nagyjából egy napi teljes napi kalóriatöbbletet. Mivel pedig a nemi hormonok szabályozzák a működésüket, így az is bizonyítást nyert, hogy mindkét gén a nemekhez kapcsolódik. A holland kutatók most olyan vizsgálatokat szorgalmaznak, mely segít megállapítani, hogy mely nők hajlamosak leginkább az elhízásra.
Nincs mit tenni?
Korántsem. Nem minden tudós ért egyet abban ugyanis, hogy az elhízás problémáját egyetlen gén számlájára írják. Így van ezzel a Brit Elhízásellenes Társaság professzora is, aki úgy véli, az embereknek továbbra is figyelniük kell arra, mit esznek. „A génjeinket valóban nem lehet megváltoztatni, de a hozzáállásunkat igen” – vélekedik John Wilding.
Fotó: Profimedia – Red Dot