Jelentős egészségügyi kockázatuk miatt globálisan betiltja az ételekben található mesterséges transz-zsírsavakat a WHO 2023-ig. Természetesen, mindez nem előzmény nélküli, a ’90-es években figyeltek fel rá, hogy a transzzsírok szervezetünk számára káros, ugyanakkor teljesen értéktelen anyagok.
2015-ben az FDA nem biztonságosnak minősítette a mesterséges transzzsírok leggyakoribb fajtáját, a részben hidrogénezett növényi olajokat. Az élelmiszeripari vállalatok három évet kaptak rá, hogy elérjék, termékeik egy adagja ne tartalmazzon többet 0,5 g transzzsírnál. Magyarországon jelenleg a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet szabályozza fogyasztását, amely lefektette, hogy tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynél összes zsírtartalmának 100 g-jában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 g-ot.
Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a zsírok nem egyformák. A mono- és a politelítetlen zsírok kifejezetten egészségünket szolgálják, azáltal, hogy biztosítják a normális hormonegyensúlyt, energiát adnak és segítik más tápanyagok felszívódását. Kiemelt forrásaik a halak, a magvak és az avokadó. A mesterséges transzzsírsavak, amelyek leginkább a feldolgozott élelmiszerekben találhatóak, ezzel szemben növelik az életveszélyes betegségek kialakulásának kockázatát. Amióta egyre több országban korlátozzák bevitelüket, csökken a krónikus betegek száma, de még így is évente több mint 500.000 ember szívbetegségben történő halálát okozzák.
Mik azok a transz-zsírsavak?
A transzzsíroknak két fajtáját különböztethetjük meg, a mesterségest és a természetesen előfordulót. A mesterséges transzzsírsavak olyan vegyületek, amelyek a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek. Erre az eljárásra azért van szükség, hogy a szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú és könnyen avasodó növényi olajok szilárddá váljanak, ezáltal megkönnyítve a különböző élelmiszerek előállítását, illetve meghosszabbítva lejárati idejüket. Az olyan állatok, amelyekből húsfélék és tejtermékek készülnek, viszont természetesen termelnek kis mennyiségű transzzsírt. Ezeknek az egészségügyi hatásait még nem ismerjük, mivel nem készült róluk elegendő kutatás.
Miért használják mégis a transzzsírokat?
A ’90-es évek előtt még nem tudtak a transzzsírsavak egészségkárosító hatásairól, így előszeretettel használták őket. Nagy előnyük, hogy olcsók, használatukkal a termékek tovább megőrzik minőségüket, kevésbé avasodnak és jobb ízt biztosítanak. Olyan termékekben találhatjuk meg, mint a kekszek, a chipsek, a nápolyik, a fánkok, a kakaós masszát tartalmazó csokoládék, a zacskós levesek, a kész salátaöntetek, a mélyhűtött pizzák és bizonyos gyorséttermekben a zsírban sütött ételek.
Milyen hatással vannak a transz-zsírsavak az egészségünkre?
Elsősorban szívünk egészségét veszélyeztetik. Egy 2015-ös metaanalízis szerint a mesterséges transzzsírok fogyasztása 28%-kal növeli a szívbetegség okozta halálozás esélyét. A transzzsírok ugyanis emelik a rossz koleszterin, azaz az LDL szintjét, amely eltömíti az artériákat. Közben pedig a jó koleszterin, azaz a HDL szintje csökken, tehát a többlet koleszterin nem tud visszajutni a vesébe, hogy kiválasztásra kerüljön szervezetünkből. Ezáltal szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet. A transzzsírok károsítják a vérerek belső felszínét, így azok nem tudnak megfelelően működni. Emellett két gyulladásos marker értékét növelik, így a szív- és érrendszeri betegségen kívül sok más krónikus betegség, mint például a cukorbetegség vagy a metabolikus szindróma okozói. Rizikófaktort jelentenek a rák kialakulásában. A magas transzzsírsav tartalmú ételek ráadásul általában cukorban és kalóriában is bővelkednek, ezáltal felelősek az elhízásért és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáért. Továbbá a kutatások eredményei szerint fokozzák az Alzheimer-kór előrehaladását.
Minden zsír az ellenségünk?
Bár egyre több szabályozás lép életbe a transzzsírok visszaszorítását szorgalmazva, nem árt alaposan átböngészni az összetevők listáját, mielőtt megvásárolunk egy-egy terméket. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a részben hidrogénezett növényi olaj egyáltalán nem szerepel rajta. Ugyanis még mindig engedélyezik a használatát, bár csak kis mennyiségben, de így is veszélyesnek számít. Ha étteremben eszünk, nyugodtan megkérdezhetjük a pincért, hogy milyen olajat használnak a sült ételek elkészítéséhez. Ha erről nincs tudomásunk, legjobb, ha kerüljük ezeket az ételeket, és mást választunk az étlapról.
Fontos, hogy ne keverjük össze a telített- vagy akár a telítetlen zsírsavakat a transz-zsírsavakkal. Bár a telített zsírok is károsak szívünk egészségére, korántsem annyira, mint a transzzsírok. Az átlagos ajánlás szerint napi kalóriabevitelünk 25-30%-a álljon zsírokból, amelyből telített zsírsav bevitelünket mindenképp tartsuk 10% alatt. Ha tehát naponta 2000 kalóriát eszünk, 500 kalóriát olyan egészséges zsírokból vigyünk be, mint a teljes tojás, a magvak, az avokádó és az olívaolaj. Azonban, ha a családban van szívbeteg, vagy magas a koleszterinszintünk, akkor célszerű csökkenteni a javasolt zsírbevitelen.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |