6000 lépés védi a nőket

Hart Nikolett humánkineziológus szerint az aktivitás a döntő, de minél inkább személyre szabott egy program, annál hatásosabb.

Az inaktivitás következményekkel jár

Brazil kutatási eredmények szerint már napi 6000 lépés (vagyis egy kiadósabb, kb. 1 órás gyaloglás) is képes csökkenteni a diabétesz és a metabolikus szindróma rizikóját. Ez utóbbi egy tünetegyüttes, melynek alkotói a hasi elhízás, a magas vérnyomás, csökkent glükóz tolerancia és magas vér lipid-, illetve koleszterinszint, amelyek szinte a cukorbetegség előszobái is egyben. Ezt képes érdemben befolyásolni a rendszeres fizikai aktivitás, legyen az valódi edzés vagy csak aktív, mozgásban gazdag életvitel.

A kutatók 292, átlagosan 57 éves nőt figyeltek meg hosszú időn keresztül, akiket két csoportra osztottak. Mindegyiküknél állapotfelmérést végeztek, amelynek része volt a koleszterin- és vércukorszint mérés és a hasi zsírszázalék felmérése, majd elválasztották az inaktív (kevesebb, mint 6000 lépés naponta) és az aktív csoportot (több, mint 6000 lépés naponta). Minden résztvevő lépésszámlálóval tudta jegyezni a naponta megtett lépéseinek számát. Az inaktív nők átlagosan 3.472, az aktív hölgyek 9.056 lépést számláltak naponta.

Kiderült, hogy az inaktív csoport jóval nagyobb egészségi kockázattal rendelkezik, úgymint magasabb testtömeg-index, elhízás, 88 centinél nagyobb derékbőség, dohányzás, valamint többen szorultak a menopauza alatt hormonterápiára. Az eredmények szerint jóval komolyabb esélyük volt a 2-es típusú diabétesz és a metabolikus szindróma kialakulására is.   

A célok kijelölése erőt ad

Egyre bizonyosabbá válik tehát, hogy a középkorú nők egészségéhez vezető út 6000 lépéssel kezdődik. Mivel azonban egy inaktív személynek elég nehéz rászánnia magát egy órás gyaloglásra, kisebb szakaszokban is el lehet kezdeni az edzést. Érdemes lehet akár egy lépésszámlálót is beszerezni, ami reális képet fest a napi aktivitásunkról.

Sok apró trükkel is rávehetjük magunkat a mozgásra:

–    Parkoljunk messzebb a munkahelyünktől vagy a közérttől.
–    Lift helyett lépcsőzzünk.
–    A munkahelyi szünetekben sétáljunk.
–    Vonjunk be családtagokat, barátokat is a sétába, például vacsora után.
– Természetesen minél inkább személyre szabott a mozgás- és a táplálkozásprogram, annál jelentősebb eredményeket lehet elérni. Idősebb életkorban különösen fontos lenne az életmódváltás előtt, hogy egy pontos felmérés képet adjon a valós egészségi állapotról. Hiszen ha a túlsúly mellett más alapbetegségek is jelen vannak, másképpen kell megtervezni a mozgás- és a táplálkozási szabályokat – hangsúlyozza Hart Nikolett. – Erre nyújt lehetőséget az életmód orvosláson belül elérhető teljeskörű életmód felmérés. Ennek keretében nem csak az egészségügyi, de a fizikai és a szociális paraméterek feltérképezésével olyan 8 hetes programokat alapíthatunk ki, amelyekkel hatékonyan elérhetők a kitűzött célok. A fogyás, a fittség visszaszerzése pedig olyan „mellékhatásokkal” is jár, mint a javuló egészségi mutatók, csökkenő kockázatok és gyógyszeradagok.