Mire jó egy alapszakos diploma?

Az alapképzésben végzettek gyakorlatorientált oktatása néhány iparágban például sokkal hasznosabb lehet, mint a főként elméleti tudást adó, korábbi egyetemi szintű képzés. A munkaadók azonban nem mindig tudják, mit is jelent egy alapszakos oklevél.

Amikor 2006-ban bevezették a kétciklusú, Bologna-rendszerű képzést a magyar felsőoktatásban, az alapszakos diplomát úgy „reklámozták”, hogy ez egy kevésbé speciális, a munkaerőpiac igényeinek jobban megfelelő „szakképzettséget” ad majd. Ugyanis a képzésben a nagy szerep jut a gyakorlati ismereteknek, az oktatás a reális problémák felismerésére és megoldására koncentrál. Több alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában részt vettek munkaadók is. Nagy szerepet kap például a képzésben az olyan kompetenciák fejlesztése, mint a csapatmunkára alkalmasság, a motiváltság, problémamegoldó készség, az informatikai és nyelvi ismeretek.

A munkáltatók nem tudják mi ez?

Az alapszakon végzett hallgatók végzettségi szintjéhez nem kapcsolódik FEOR-számmal (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) azonosított foglalkozás – állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) egy közleményében. Az egyes adott alapképzési szakon szerezhető végzettségi szinthez és a szakképzettséghez a jogszabályok jelenleg nem írnak elő konkrét munkaköröket. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 2005-ös miniszteri rendelet nem egyértelműen fogalmazza meg, hogy az oklevél megszerzésével milyen munkakörök betöltésére lesz alkalmas valaki.

A szülők úgy vélik: a munkaadók (akár gazdálkodó szervezetek, akár költségvetési intézmények) nem tudják értelmezni, hogy az oklevélbe beírt szakképzettség milyen foglalkozási csoportban, milyen munkakör betöltésére jogosít, ha nincs hozzárendelve FEOR számmal azonosítható foglalkozás, vagyis nem szerepel a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében. A munkaadók többségének nincs fogalma arról, hogy például a szabadbölcsész, andragógus, kommunikátor alapfokozat végzettségű szakemberek milyen munkakörök betöltésére alkalmasak – véli az MSZOE.

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) egyik felmérése kiderítette: a munkaerőpiac szereplőinek még elég kevés a tapasztalata a bolognai képzési rendszer által kibocsátott pályakezdők ismeretszintjéről. A kutatásban részt vevő intézmények jelentős része bizonytalan volt abban, hogy milyen képzési szintet állapítson meg az egyes pozíciókhoz.

Az Educatio Nonprofit Kft. még a rendszer bevezetésekor készített egy átfogó tanulmányt arról, hogy a munkaadók hogyan vélekednek a diplomásokról. A válaszadók többsége igen kevés információval rendelkezett a felsőoktatás átalakításáról, minden megkérdezett szakterületre (agrár, bölcsész, természettudományi, gazdasági, műszaki, informatikai, egészségügyi, jogi, tanító óvópedagógus képzésekre) jellemző volt a bizonytalanság a 3 éves alapképzés munkaerő-piaci hasznosíthatóságával kapcsolatban.

Forrás: Profession.hu

A cikk folytatását elolvashatod itt.