Miért különböznek a férfiak és a nők?

A férfi és a nő

A nők nem tudnak parkolni, a férfiak viszont nem képesek hosszútávon figyelmesen hallgatni – ehhez hasonló szinte már közhelyes különbségeket a végtelenségig tudna sorolni mindenki. A két nem közötti eltéréseket sok esetben fizikai, biológiai, hormonális folyamatok befolyásolják, melynek tudományos vizsgálata az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált a kutatók körében. A nemi különbségek megértése ugyanis komoly előrelépést jelenthet az orvostudományban a személyre szabott, speciálisan a nők illetve a férfiak adottságainak megfelelő kezelések irányába.

A nők

Legyen szó a két felvonás közötti szünetről a színházban vagy bármilyen tömegrendezvényről, biztosak lehetünk benne, hogy míg a férfi wc kong az ürességtől, addig a női wc előtt kígyózó sorokban várakoznak a nők. Vajon mi lehet az oka annak a széles körben elterjedt sztereotípiának, miszerint a nők gyakrabban járnak pisilni?

A jelenség nem magyarázható anatómiai okokkal, hiszen a húgyhólyag mérete mindkét nem esetében hasonló. Sokkal inkább egy, az idegen környezetben jellemzővé váló női attitűdöt sejthetünk a háttérben. A „ki tudja mikor lesz rá lehetőség legközelebb” tipikus esetéről van szó, így a nők minden lehetőséget kihasználnak, még ha valójában nem is lenne szükséges. A férfiakat ilyen gondolatok kevésbé aggasztják, már csak azért is, hiszen végszükség esetén ők könnyebben megoldhatják a problémát. Ezáltal azonban a női húgyhólyag nincs „maximálisan kihasználva”, hosszú távon tehát valóban egyre rövidebb időközönként érezzük a vizelési késztetést.

„Sokkal inkább biológiai okokkal magyarázható a hol jobban, hol kevésbé fázós időszakok nőknél szintén gyakran tapasztalható váltakozása. Hogy éppen mennyire vagyunk fagyosak, azt alapvetően menstruációs ciklusunk határozza meg. A ciklus első felében az ösztrogén hatására védekezőképességünk megerősödik, a második szakaszban azonban a progeszteron hatására ismét lecsökken. A túl erős immunrendszer ugyanis ellehetetlenítené a beágyazódást, hiszen idegen testként kezelve a szervezet kilökné magából a megtermékenyített petesejtet”  – magyarázza Dr. Angelika Voß kutatóorvos. Ebben az időszakban tehát mind a különböző fertőzésekre, mind pedig a meghűlésre fogékonyabbak a nők.

Szintén gyakran tapasztalhatjuk, hogy míg a férfiak keze többnyire meleg, addig a nőkre inkább a hideg végtagok jellemzőek. A magyarázat egyszerű, a női testben ugyanis több zsírszövet található, mint izom, mely azonban – meglepő módon – nem véd a hideg ellen. A hőtermelést befolyásoló karizmok, például a bicepsz, a tricepsz értelemszerűen nagyobb arányban vannak jelen a férfiaknál. Ezek az izmok pedig akkor is hozzájárulnak a hőtermeléshez, ha éppen nincsenek igénybe véve – a férfiak tehát automatikusan nagyobb hőellátásban részesülnek. 

A férfiak

Sok szempontból tehát szerencsésebbek ugyan a férfiak, más esetekben viszont ők járnak rosszabbul. Kezdjük mindjárt a jól ismert sörhassal. Ennek oka ugyanis nem csak abban a tényben rejlik, hogy a férfiak több sört isznak. „A sörhasért alapvetően a zsír eloszlását befolyásoló hormonok felelősek.  Míg a felesleges kalóriák a férfiaknál jellemzően a hasra rakódnak le, addig a nőkön arányosan megoszlik a csípő, a fenék és a felsőcomb tájékán. Ez utóbbi pedig sokkal egészségesebb a szív számára” – mondja Prof. Dr. Vera Regitz-Zagrosek kutató. „A nők előnye azonban csak a változó korig tart, utána ők is hajlamossá válnak a sörhas felszedésére.”

Bár alapvetően a férfiak számára szokott problémát okozni az elköteleződés, egészségügyi szempontból mindenképpen érdemes megfontolniuk a megállapodás lehetőségét. Az egyedüllét ugyanis a férfiak számára különösen megemeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. „Az egyedülállók – már csak életmódjukból adódóan is – többet isznak, buliznak, dohányoznak és kevesebbet alszanak. A független férfiak számára pedig különösen nehéz szoros kapcsolatokat és aktív társasági életet fenntartani” – mondja Dr. Angelika Voß.

Nem csak a harmonikus párkapcsolat szempontjából érdemes tehát figyelembe venni a két nem közötti különbségeket, de mindezek vizsgálata az orvostudomány számára is érdekes kihívást jelenthet a minél hatékonyabb, célzott kezelések elérésére.