Már az emlékeink is befolyásolhatóak

Hányszor van úgy, hogy úgy tűnik, ok nélkül félünk például póktól, kutyától vagy valamilyen más állattól, vagy szorongunk bizonyos helyzetekben, és sokszor még mi magunk sem tudjuk félelmünk valódi hátterét. Közben pedig mit meg nem adnánk azért, hogy végleg megszűnjön ez a problémánk. Most fellélegezhetünk, hiszen svéd kutatók legutóbbi kutatása pozitív változást hozhat a különböző fóbiák, szorongásos betegségek kezelésében.

Áttörés a memória – és a félelemkutatásban

Még gyermekkorból tudjuk, hogy amikor megtanulunk valamit, akkor egyfajta berögzítő folyamat segítségével hosszú távú emlék jön létre, ami a fehérjék képződésén alapszik. Mindannyian megtapasztaltuk már azt is, hogy amikor aztán felidézünk valamit, akkor az emlék egy kis időre bizonytalanná válik, ám egy újabb, úgynevezett megszilárdulási folyamatban újrastabilizálódik. Ennek oka, hogy tulajdonképpen nem arra emlékszünk vissza, ami eredetileg történt, hanem sokkal inkább arra, hogy hogyan idéztük fel legutóbb az adott történést. Az emlékeink tartalmát pedig akkor tudjuk befolyásolni, ha az emlék felidézését követő újraszilárdulási folyamatot megtörjük, legalábbis ezt állítják mostani kísérleti eredményeikre hivatkozva svéd tudósok.

Megszépítő emlékezet

Az Uppsalai Egyetem kutatói felmérésük során semleges képeket mutattak a tesztalanyoknak úgy, hogy közben ezzel párhuzamosan egy kisebb áramütést is alkalmaztak náluk. Ezzel elérték, hogy a kép látványa félelmet váltson ki a résztvevőkből, így félelememléket hozva létre náluk. Ellenőrzésként aztán a következő alkalommal áramütés nélkül mutatták meg nekik a képet, ennek ellenére a félelem valóban megjelent. Ezután két csoportra osztották a kísérletben résztvevőket. Az egyik társaságnak többször megmutatták a képet, mielőtt még az emlék újra meg tudott volna szilárdulni. A másik csoportnak azonban később, csak akkor mutatták meg újra a képet, amikor az emlék újrarögzülése lezárult.

Az orvosok azt tapasztalták, hogy annál a csoportnál, ahol megtörték a félelememlék újrastabilizálódását, az eredeti félelem eloszlott, vagyis a beavatkozással az emléket sikerült semlegessé alakítani, és többé nem váltott ki félelmet. A kutatók egyébként mágneses rezonanciás berendezéssel is nyomon követték az önkéntes alanyok agyában történteket, ami szintén igazolta, hogy a művelet után eltűnt a félelem az agy félelemközpontjában, hiszen az, agyi szkennerrel sem volt kimutatható.

A kutatás vezetője a kísérletet értékelve úgy látja, hogy eredményeik áttörést jelenthetnek a memória és a félelem kutatásában. Thomas Agrent szerint, ezek a megállapítások elvezethetnek oda, hogy a szorongásos zavaroktól, fóbiáktól, poszttraumás stressztől, pánikrohamoktól szenvedő emberek milliói világszerte jobb kezelést kapjanak.

Fotó: Profimedia – Red Dot