A szorongás nem kizárólag a gondolatainkat befolyásolja: az egész szervezet képes úgy reagálni, mintha valódi veszélyben lennénk. Szapora szívverés, gyomorpanaszok, izomfeszülés és kimerültség is jelentkezhet, pedig elsőre nem mindig gondolunk lelki okokra.
Amikor szorongunk, gyakran azt mondjuk, hogy „csak túlgondoljuk” a dolgokat. A testünk azonban egészen másként érzékeli a helyzetet. Egy közelgő határidő, nehéz beszélgetés vagy bizonytalan jövőkép ugyanúgy bekapcsolhatja a szervezet veszélyjelző rendszerét, mintha valóban menekülnünk kellene valami elől.
Dr. Karen Jacobs, a Cleveland Clinic pszichiátere szerint az alkalmi aggodalom természetes, ám amikor a félelem tartóssá válik, az élet több területére is kiterjed, és megnehezíti a mindennapi működést, már komolyabb szorongásról lehet szó. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a szorongás számos testi tünettel járhat, például izomfeszüléssel, mellkasi szorítással, szívdobogásérzéssel, légszomjjal és állandó fáradtsággal.
(Fotó: unsplash)
A tested akkor is veszélyt érzékelhet, amikor biztonságban vagy
A szorongás egyik legfontosabb testi következménye, hogy aktiválja az úgynevezett küzdj vagy menekülj reakciót. Ez eredetileg azért alakult ki, hogy veszély esetén gyorsan cselekedhessünk. A szív gyorsabban kezd verni, a légzés felgyorsul, az izmok megfeszülnek, a figyelem pedig a lehetséges fenyegetésre irányul.
Rövid ideig ez a reakció hasznos lehet. A probléma akkor kezdődik, ha a szervezet újra és újra riadót fúj, miközben nincs lehetősége teljesen megnyugodni. Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha folyamatosan készenlétben állna. Nehézzé válhat az ellazulás, az elalvás, sőt még az is, hogy egy beszélgetésre vagy egyszerű feladatra összpontosítson.
A Mayo Clinic szerint a szorongás gyakori tünete a gyors szívverés, a szapora légzés, az izzadás, a remegés, a gyengeség, az alvászavar és az emésztési panasz.
A gyomor gyakran hamarabb jelez, mint a gondolataink
Sokan először nem is lelki tüneteket észlelnek. Ehelyett összeszorul a gyomruk, elmegy az étvágyuk, hányingerük lesz, vagy gyakrabban kell mosdóba menniük. Mások puffadásról, hasfájásról, refluxszerű panaszokról vagy hasmenésről számolnak be.
Ennek hátterében részben az áll, hogy veszélyhelyzetben a szervezet átmenetileg háttérbe szorítja azokat a folyamatokat, amelyekre a meneküléshez nincs azonnal szükség. A tartós stresszreakció az emésztőrendszer működésére is hatással lehet, így a szorongás és a hasi panaszok könnyen egymást erősítő körforgássá válhatnak.
Az ember megijed a testi érzéstől, ezért még jobban szorong, amitől a tünet felerősödik. Fontos azonban, hogy az új, erős vagy tartós panaszokat ne könyveljük el automatikusan szorongásnak. A testi okokat orvosi vizsgálattal kell kizárni.
Az izmok sem tudnak kikapcsolni
A váll, a nyak és az állkapocs különösen érzékenyen reagálhat a szorongásra. Sok ember észrevétlenül felhúzza a vállát, összeszorítja a fogát vagy megfeszíti a hátizmait. Ha ez napokon vagy heteken keresztül ismétlődik, fejfájás, nyakfájdalom, hátfájás vagy állkapocsízületi panasz alakulhat ki.
Az állandó izomfeszülés ráadásul rengeteg energiát emészt fel. Ez magyarázhatja azt a furcsa állapotot, amikor valaki egész nap alig mozog, estére mégis úgy érzi, mintha nehéz fizikai munkát végzett volna. A szorongás tehát egyszerre tehet nyugtalanná és kimerültté.
A szívverés ijesztővé válhat
A heves szívdobogás, a mellkasi szorítás és a légszomj különösen félelmetes tünet. Aki először tapasztalja, könnyen arra gondolhat, hogy súlyos szívproblémája van. A pánikroham és a szívroham tünetei részben hasonlóak lehetnek, ezért a hirtelen jelentkező, erős mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, és sürgős orvosi kivizsgálásra lehet szükség.
A szorongás okozta szapora pulzus önmagában is tovább növelheti a félelmet. Az ember megérzi a szívverését, ettől megijed, majd a félelem miatt még gyorsabban ver a szíve. A tünet valóságos, még akkor is, ha nem szervi betegség áll mögötte.
Nem gyengeség, és nem lehet egyszerűen kikapcsolni
A szorongásos zavar nem akaraterő kérdése. A Cleveland Clinic hangsúlyozza, hogy ugyanúgy kezelést igénylő egészségi állapot lehet, mint más betegségek. A terápia része lehet pszichoterápia, gyógyszeres kezelés vagy a kettő kombinációja.
Érdemes szakemberhez fordulni, ha a tünetek rendszeresen visszatérnek, zavarják az alvást, a munkát vagy a kapcsolatokat, illetve ha valaki a félelem miatt kerülni kezdi a hétköznapi helyzeteket. A segítségkérés nem azt jelenti, hogy az ember nem képes megbirkózni a problémáival. Éppen ellenkezőleg: ez lehet az első lépés afelé, hogy a test végre ne állandó veszélyjelzésként élje meg a mindennapokat.
 |
 |
 |
 |
 |