Gyors feltöltődés – Egy nap Bécsben

A Budapest – Bécs távolság mindössze 230 km, melyet autóval még legrosszabb esetben is 3 óra alatt megtehetünk az M1 és az A4 autópályákon. A “határon” kis lassítás a schengeni egyezmény jegyében, és már roboghatunk is tovább. Innen már nincs messze az osztrák főváros.

Az autót érdemes egy külvárosi parkolóházban letenni, majd tömegközlekedéssel bemenni a városközpontba. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy elkerüljük a bécsi csúcsforgalmat, illetve a kerékbilincset (a belvárosban ugyanis legfeljebb 2 óra hosszat hagyhatjuk a kocsit, ennyi idő pedig jóformán semmire sem elég). Rövid metrózás után máris a városban találjuk magunkat.

A belváros forgatagában

Ha csak egy napot töltünk a Császárvárosban, érdemes a Stephans-Platzén kezdenünk a sétát, hiszen a legtöbb ismert nevezetességet azon a környéken találjuk. A tér Bécs egyik központi helye, egyben a város szimbólumának, a 137 méter magas tornyú Stephansdomnak az otthona is. A templom előtti téren hemzsegnek az emberek, mutatványosok, zenészek produkálják magukat a tömegnek. Ha nincs kedvünk sétálgatni, itt akár lovasfogatot is bérelhetünk, hogy azon tegyük meg városnéző körutunkat. Aki viszont a gyaloglás mellett dönt annak érdemes elsőként a mi Váci utcánk testvérét, a Kärtner Strassét célba venni. Az utca a hölgyek álma: a hatalmas boltokban világmárkák közül válogathatunk – bár a kirakatok előtt csak akkor érdemes megállni, ha bőven van pénz a pénztárcánkban, hiszen szinte biztos, hogy mindenütt látunk egy-egy nekünk tetsző, hívogató darabot. Ha túl vagyunk a bevásárláson, vagy éppen belefáradtunk a gyönyörködésbe, pihenésképpen számtalan kávézó és cukrászda óriási kínálata közül választhatunk.

A sétálóutcán végigmenni tehát nem egyszerű, de ha mégis sikerül, a híres bécsi Operaházhoz jutunk, melynek oldalánál neves zeneszerzők „Hollywood-i” csillagait nézhetjük meg. Az Opera homlokzata a bécsi Ringre néz, amely kísértetiesen hasonlít a budapesti Nagykörútra – nem csoda, hiszen a pesti körút a Ring mintájára épült.

Séta a Ringen

Utunkat érdemes az Opern-Ring irányába folytatnunk, ahol elsőként a Burggartent, a császári család egykori magánkertjét pillantjuk meg. A kert 1919 óta nyilvánosan látogatható, és úgy látszik, az osztrákok szívesen töltik szabadidejüket ezen a helyen: a gyönyörűen rendben tartott parkban idősek és fiatalok egyaránt pihennek és élvezik a napfényt. A kertben érdemes egy sétát tenni, hiszen így közelről láthatjuk az üvegtetős pálmaházat, valamint magát a Hofburgot, az egykori császári palotát is. Az épület ma nagyrészt a Nemzeti Könyvtárnak és különböző múzeumoknak ad otthont, illetve olyan nevezetességeket is megcsodálhatunk benne, mint a császári lakosztályok, a királyi esküvői templom, vagy a spanyol lovarda.

A Burg körbejárása után érdemes visszatérni a Ringre (itt már Burg-Ring a neve), ugyanis a Burg főbejáratával szemben található a Mária Terézia tér. A közepén a császárnő szobra látható, még két oldalt egymással szemben Mária Terézia két palotája áll. Ezek ma a Művészettörténeti és a Természetrajzi Múzeumoknak adnak helyet.

Továbbhaladva (a Dr. Karl Renner-Ringen) hamarosan megpillantjuk a Parlamentet, amely leginkább egy görög templomra emlékeztet. Az épület előtti téren áll az Athéné kút, Pallas Athéné szobrával. A Parlamenttel szemben található egy újabb park, a Volksgarten (Népkert). A gondozott virágoskertek között, vagy a hatalmas fák árnyékában legalább annyian pihennek, mint a Burggartenben. Érdemes kicsit letelepedni, kiszakadni egy kicsit a város forgatagából, és hallgatni a madárcsicsergést. A Népkert közepén áll Theseus temploma, melyet az athéni Thészeion mintájára terveztek.

Innen már látszik a következő nevezetesség, a Burgtheater, vagyis a Várszínház. Szemben vele pedig a Városháza (Rathaus) épülete tornyosul – bizonyára sokan látták már a bécsi Adventi Vásár alkalmával.

Utunkat a Ringen (Dr. Karl Lueger-Ring) egészen az egyetem épületéig érdemes folytatni, ezután egy nagy térre érünk, és láthatjuk a Fogadalmi templomot.

Mediterrán feeling

Jó ötlet, ha innen a környező kis utcák egyikét kiszemelve haladunk tovább – eltévedni nem lehet, hiszen az utcák szinte sugárszerűen vezetnek minket vissza a Stephans-Platzra. A mediterrán hangulatot idéző szűk utcácskák is nagy élményt jelentenek egy magyar ember számára, hiszen nálunk alig találhatók ilyen jellegű utak. Mindeközben kis üzletek, kávézók és éttermek hívogatják a látogatókat – ha megéheztünk, megszomjaztunk a sétában, akár pihenhetünk is kicsit egy teraszon.

A városközpont felé haladva a szűk kis utcák egyszeriben kiszélesednek, és máris a Grabenen, az egyik legforgalmasabb téren találjuk magunkat, amelyről egyenesen a Stephans-Platzra jutunk vissza.

Egy ekkora kör után nem biztos, hogy mindenkinek van kedve folytatni a túrát. Aki úgy dönt, mára elég, az a téren található boltokban beszerezheti a szuveníreket, csokikat, Mozart-golyókat. A legelszántabbak viszont  menjenek el a Hundertwasser-házhoz, a belvárostól kissé távolabb fekvő Kegelgasse 36-38-ra. A színes, vidám épületet a Hundertwasser nevű osztrák művész tervezte – a nem szokványos, elragadó lakóház megér egy hosszabb sétát. Visszafelé érdemes kimenni a Duna-csatornához, és annak partján visszasétálni – útközben jobban megismerhetjük a várost, és még a híres Urania csillagvizsgálót is láthatjuk.

Aki egy napnál többet marad a városban, garantáltan nem fog unatkozni a második, vagy akár a harmadik napon sem, hiszen Bécs ezernyi érdekességet, látnivalót kínál. Egyetlen nap alatt ugyan lehetetlen mindent megnézni, mégis megfelelő hely arra, hogy akár egy egész hétre való élményt gyűjtsünk be pár óra leforgása alatt. Egy biztos: Bécsbe érdemes újra visszatérni.