Adalékanyagok

Az adalékanyagokról számos tévhit kering a köztudatban. Sokan az interneten és a kézről kézre terjedő listák alapján próbálják kiszűrni a veszélyesnek gondolt összetevőket, néha rákkeltő tulajdonságokkal ruházva fel még a teljesen ártalmatlan vegyületeket is.

Kényelem kontra egészség
Az élelmiszeriparban felhasznált adalékanyagok olyan vegyületek, melyek – a legtöbb ember számára – ártalmatlanok az egészségre. Az viszont kétségtelen, hogy kényelmességből egyre több kész és félkész terméket vásárolunk, esztétikai elvárások miatt egyre több intenzívebb színű és ízű ételt fogyasztunk, a cégeknek pedig – gazdasági szempontokat nézve – érthető módon az a célja, hogy minél alacsonyabb költség mellett állítsák elő a fogyasztói igényeket kielégítő termékeket. Így kerül végül asztalunkra friss és egészséges ételek helyett színezékkel, ízfokozókkal, tartósítószerekkel, mesterséges édesítőkkel dúsított élelmiszer.

A jobb eligazodás reményében számba vettük az adalékanyagok főbb csoportjait:

• Az élelmiszerszínezékek olyan természetes vagy mesterséges anyagok, melyeket az élelmiszer színének javítása vagy kialakítása érdekében alkalmaznak.
• Az antioxidánsok feladata, hogy megakadályozzák, illetve késleltessék az oxidációs folyamatokat, melyek kedvezőtlen íz-, szag- és színváltozást okozhatnak a termékekben, esetenként káros anyagok is létrejöhetnek a folyamat során, gátlásuk tehát az élelmiszer minőségének megóvását szolgálja.
• A tartósítószerek az élelmiszerek minőségét óvják és az eltarthatósági idejüket hosszabbítják meg. Sok rémhír kering ezek ártalmasságáról, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mikroorganizmusok mérgező vagy rákkeltő anyagokkal „dúsíthatják” az élelmiszereket, így a kis mennyiségben alkalmazott, esetenként nem túl barátságos vegyületek és az ellenőrzött előállítás, tárolás az egészségünket védi a nagyobb ártalmaktól.
• Az állományjavító és módosító anyagok az élelmiszerek kívánt állagának létrehozásában segítenek. Ilyenek az emulgeálószerek, a gélképzők, a stabilizátorok, a nedvesítőszerek. Gyakoriak közöttük a táplálkozásunkban természetes módon is előforduló anyagok, mint például a zselatin, a glicerin, a cellulóz.
• A savak (savanyító anyagok) és sók az élelmiszerek ízének, színének vagy állományának kialakítására, valamint a megfelelő kémhatás beállítására szolgálnak.
• Az aromaanyagok természetesek, természetazonosak vagy mesterségesek lehetnek. Az ízfokozóknak önmagukban nincs, vagy csak minimális az ízük és az illatuk, de jelentősen felerősítik az élelmiszerek saját ízét, aromáját. Azt tekinthetnénk ideálisnak, ha az ételek ízét és aromáját maguk az ételalapanyagok szolgáltatnák, de sajnos ez egyre ritkábban van így.

Lapozd fel a Wellness magazin augusztusi számát, és tudj meg minél többet a mesterséges színezőanyagokról, az édesítőszerekről és arról, hogy mire érdemes odafigyelned, ha egy termék dobozán végignézed a címkét!