„A joghurt kitűnő fehérje-, kalcium- és B2-vitaminforrás, mindehhez bónuszként jön még az alacsony kalóriatartalom is. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, kifejezetten jót tesznek az egészségünknek” – mondja Tihanyi András. Szervezetünk több trillió mikroorganizmus otthona, melyek 90 százaléka baktériumsejt, és csak a fennmaradó 10 százalékot adják az emberi sejtek. A baktériumok […]
„A joghurt kitűnő fehérje-, kalcium- és B2-vitaminforrás, mindehhez bónuszként jön még az alacsony kalóriatartalom is. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, kifejezetten jót tesznek az egészségünknek” – mondja Tihanyi András.
Szervezetünk több trillió mikroorganizmus otthona, melyek 90 százaléka baktériumsejt, és csak a fennmaradó 10 százalékot adják az emberi sejtek. A baktériumok többsége jótékony hatású, jelenlétük nem csupán az emésztés segítése miatt fontos, de számos betegség kialakulását is képesek megakadályozni. A gyomor- és bélrendszerben élő mikroorganizmusoknak az összességét hívják bélflórának, amely nagyjából négy-ötszáz különböző fajtájú baktériumból tevődik össze. A bélflóra egyensúlyának megőrzése érdekében tanácsos rendszeresen joghurtot enni.
Böngészd a címkét!
Vásárlás előtt érdemes körültekintően végigolvasni a joghurtos dobozokon, poharakon lévő címkéket. Eláruljuk, melyik elnevezés mit takar.
– Bifidus essensis és L casei: Ezek olyan baktériumok, amelyek a probiotikus joghurtokban találhatók, és nélkülözhetetlenek a bélflóra egyensúlyának megtartásához. A Bifidus az egyetlen olyan baktérium, amelyet szó szerint az anyatejjel szívunk magunkba. Az újszülött bélflórájának kialakulása az anyatejjel való tápláláskor kezdődik meg. Kutatások bizonyították, hogy az emésztőrendszerben megtelepedő első baktériumok fontos szerepet játszanak az immunrendszer egészséges működésében. A bélflóra felnőttkorban is védőpajzsként szolgál, segítségével szervezetünk képes felvenni a harcot a kórokozókkal szemben.
– Bio: A biojoghurt alapanyagai ellenőrzött biogazdálkodásból származnak, ám az előállítás menete ugyanolyan, mint a „közönséges” joghurtok esetében.
– Cukormentes: Az ilyen termékek édesítőszerrel készülnek, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják őket. Kalóriaértékük azonban nem biztos, hogy kedvezőbb a cukros változatokhoz képest, hiszen lehet, hogy magas a zsírtartalmuk.
– Krémjoghurt: A krémesebb állag elérése érdekében némi tejport adnak a készítményhez, ami persze emeli a zsírtartalmát és az energiaértéket is. Az is előfordulhat azonban, hogy a krémes jelző csak a feliratban szerepel, és valójában sima natúr joghurtról van szó.
– Light: Az egyéb élelmiszeripari termékektől eltérően a tej és tejtermékek esetében ez a felirat mindig a zsírtartalomra utal, nem pedig a cukormentességre. Sőt, a light joghurt szénhidrát- és cukortartalma akár meg is egyezhet a nem lightos változatokéval.
– Natúr: Ha természetes úton készül a joghurt, semmi mást nem tartalmaz, csak tejet és élő joghurtkultúrát, ezért nevezik natúrnak.
– Probiotikum: Az ilyen joghurtokat élőflórás készítményeknek is nevezhetjük, hiszen a bennük lévő mikroorganizmusok – például a Lactobacillus és a Bifidobacterium – élnek, amikor a gyomrunkba kerülnek. Általában a fermentált, vagyis az erjesztett élelmiszerek tartalmazzák ezeket a hasznos anyagokat, amelyek segítenek a bélflóra egyensúlyának visszaállításában.
– Pasztörizált: Ezzel e kifejezéssel valószínűleg mindenki találkozott már, azt az eljárást fedi, amikor hőkezeléssel tartósítják a tejtermékeket. Az élőflórás joghurt esetében először pasztörizálnak, és ezután adják hozzá az élő kultúrát. A nem élőflórás készítményekben a tartósság érdekében újra hőkezelik a terméket, így abban elpusztulnak a jótékony baktériumok.
– 0%-os: Ez a megnevezés a zsírtartalomra utal, a fogyókúrázóknak azonban célszerűbb a kalóriaértéket figyelembe venniük, ez ugyanis nem biztos, hogy annyira alacsony.
Hogyan válassz a boltokban joghurtot? Megtudhatod a Wellness magazin februári számából!
 |
 |
 |
 |
 |