Pluszkilók miatt hátrányban?

A mindennapokban tapasztalt hátrányos megkülönböztetés és az elhízás következtében kialakuló egészségügyi problémák mind-mind azt bizonyítják, hogy a pluszkilók lelkileg is komoly próbatételek elé állítják az érintetteket.

Megereszkedett toka, hurkás felkarok, lógó mellek, úszógumik a has körül és a csípőn, párnák a combok között, megvastagodott vádli és sok esetben lúdtalp. Aki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy olyan kultúrkörbe születik, ahol a zsírpárnákat tartják esztétikusnak, a legritkább esetben látja magát szépnek.

XXXL-es élet

A túlsúllyal küzdőknek két altípusa létezik a köztudatban: a testével állandó harcot vívó, folyton fogyókúrázó, a sikertelenséget újból egy jó ebédbe fojtó kínlódók, valamint azok, akik megbékéltek a szerintük megváltoztathatatlannal, és a túlsúlyukkal együtt próbálják megtalálni helyüket a világban, többnyire derűsen, remek humorérzékkel „felszerelve“.

Mi határozza meg, hogy valaki az egyik, illetve a másik csoportba tartozzon?

„Pusztán a kilók száma nem lehet a boldogság forrása, de tény, hogy a testsúly nagyban hozzájárul a mindennapi közérzet alakulásához. Sok elhízott ember éli boldogtalanságban az életét – magyarázza Csikós Ágnes pszichológus. – Minden esetben meg kell vizsgálni a túlsúly kialakulásának hátterét. Hiszen nem csak a megváltozott testalkat teheti boldogtalanná a túlsúlyos embereket, hanem azok a lélektani tényezők is, amelyek következtében az elhízás kialakul. Sokszor pszichés traumák, veszteségek, az elfogadás hiánya, párkapcsolati problémák, önértékelési zavarok vezetnek a kilók halmozásához. A túlsúlyos emberek többnyire negatív testképpel és csökkent önértékeléssel rendelkeznek, jellemző lehet rájuk a hangulati labilitás, a falási rohamok megjelenése, a bűntudat. Ezt a negatív önképet vetítik a világra, vagyis nem csupán önmagukat, de a külső valóságot is rossz színben láthatják. Egy megfelelő önértékeléssel, reális énképpel bíró, a világban jól „funkcionáló” ember a pluszkilók ellenére is boldog lehet. Ezt az érzést azonban még a leghatározottabb ducik is elveszíthetik a média és az aktuális divathullám befolyásoló hatására.“

Molettek és soványak

Az internetes fórumokon így vélekednek magukról a ducik:

„Tudjátok mi a legrosszabb? A paranoia. Hogy mindig azt gondolom, hogy mindenki engem figyel. Nem merek beülni egy étterembe, mert azt hiszem, hogy ha grillcsirkét rendelek párolt zöldséggel, akkor megvetnek, ha viszont rendes kaját kérek, akkor meg kiröhögnek, hogy nézd már a dagadtat, tömi a hájfejét.“

„Mindig azt érzem, hogy átnéznek rajtam, és hogy a méreteim miatt nem vesznek emberszámba. Lassan ott tartok, hogy a boltban nem merem megszólítani az eladókat. Maguktól nyilván nem jönnek oda hozzám. Folyamatosan szégyellem magam.“

És ez a véleményük a ducikról a karcsúknak:

„Csinos, ha duci valaki. Kac, kac. Én is ezt mondanám, ha kövér lennék.“

„Egyszerűen nem értem azokat a kövéreket, akik azt hiszik magukról, hogy csinosak. Ráadásul még úgy is öltöznek.“

„Mindenki annyit foglalkozzon a testével, amennyit akar, de nekem ne próbálja senki az igénytelenséget azzal magyarázni, hogy a kövér is lehet csinos.“

Mi a helyzet a munkaerőpiacon?

„A német Europressedienst által végzett, közel kétszáz emberi erőforrás vezető véleményén alapuló felmérés is megerősítette: a kiválasztásra legnagyobb befolyással lévők szerint is igaz, hogy a csinos külső nagyobb karrieresélyekkel kecsegtet. Akármennyire is igyekeznek a kiválasztást végzők, hogy a jelentkezők szakmai felkészültségére és belső értékeire koncentráljanak, az első benyomás nagyon is erős befolyással van a végső döntésre.“ (Állásinterjúk – szépek előnyben, FigyelőNet 2004.04.23.)

A cikk szerzője, Molnár Zsuzsa újságíró ma már emberi erőforrás szakértőként dolgozik.

„Egy jó HR-est az önéletrajz mellé csatolt fénykép nem befolyásolhatná negatív irányba – mondja Zsuzsa. – Több kollégával egyetértettünk abban, hogy a fotót csak az önéletrajz tüzetes áttanulmányozása után szabad elővenni. Éppen ezért sok múlik a felvételiztető személyén és hozzáállásán. Egy fejvadász szerint azonban nem követi mindenki ezt a módszert, így előfordulhat, hogy a túlsúlyos jelentkezőt nem hívják be interjúra, mivel a kövér emberekhez olyan negatív jelzőket társítanak, mint a lusta, a megbízhatatlan, az akaratgyenge. Az is számít, hogy ki milyen pozícióra és melyik vállalathoz jelentkezik. HR-es-körökben ismert az a történet, amikor a felsővezetés úgy döntött, hogy egy idősebb, túlsúlyos, ám szakmailag kifogásolhatatlan hölgy helyett egy fiatal és csinos nőt vettek fel, mondván, hogy ha már lesz egy nő a menedzsmentben, legalább legyen jó ránézni.“

A HR-szakértő szerint az első személyes találkozásnak van a legnagyobb hatása a döntésre: itt már nem számít a túlsúly, ha egy harmonikus megjelenésű, a képességeiben bízó, szakmailag felkészült pályázó lép a felvételiztetők elé.

Hogyan lehet divatos az, aki túlsúllyal rendelkezik? Milyen egészségügyi kockázatai lehetnek a pluszkilóknak? A Wellness magazin júniusi számából ezt is megtudhatod!