Tudj meg mindent a lázcsillapításról!

A láz a szervezet természetes reakciója, védekező mechanizmus a kórokozókkal, fertőzésekkel szemben. Dr. Kovács Gabriella homeopata orvos véleménye szerint 39 fok alatt nem kell gyógyszerrel csillapítani a lázat, kivéve, ha a betegnél vagy családjában előfordult már lázgörcs. A testhő emelkedése ugyanis kedvez az immunreakciók működésének, vagyis jó szolgálatot tesz a vírusok és baktériumok elleni védekezésben, a kórokozók ugyanis a normál, 37 fok körüli hőmérsékleten a legaktívabbak, míg magasabb testhőmérsékleten csökken az életképességük. Ezzel szemben a kórokozókat elpusztító fehérvérsejtek magasabb testhőmérsékleten aktívabbak és hatékonyabbak.

Határozottan, de ne hirtelen

Hőemelkedésről 37-38 fokos testhőmérséklet esetén, lázas állapotról 38-39 fok között beszélünk, utóbbit már célszerű enyhíteni, ha lehet, természetes módszerekkel. A 39-40 fok közötti magas lázat pedig kötelező csillapítani (akár gyógyszerrel is), mert fennáll a lázgörcs – néhány percig tartó, az izomzat rángatózásával járó rosszullét – veszélye, amelynek kialakulása 40 fok feletti, nagyon magas láz esetén igen gyakori. Ilyen esetben a lázat határozottan, de nem hirtelen kell csillapítani. A test túl gyors lehűtése ugyanis úgynevezett visszacsapási reakciót válthat ki, vagyis a hirtelen lecsökkentett láz után, a csillapító hatás megszűnésekor még magasabbra emelkedik a test hőmérséklete, és ekkor még nagyobb a lázgörcs kialakulásának veszélye. A tartósan fennálló, visszatérő és kiugróan magas láz nagyon megterheli a keringést, ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hogy fény derülhessen a lázat kiváltó betegségre. A magas lázzal járó betegségek különösen veszélyesek a kismamákra. A terhesség első három hónapjában fellépő, legalább 39,5 fok fölötti láz fokozza a spontán vetélés és az idegrendszeri rendellenesség kialakulásának kockázatát, előrehaladottabb terhesség esetén pedig a koraszülés valószínűségét növeli.

Pszichés oka is lehet

Lázat okozhat baktérium- vagy vírusfertőzés, ritkán rosszindulatú daganatos megbetegedés (főképp limfóma vagy leukémia), gyakrabban felső légúti megbetegedés, influenza, húgyúti fertőzés, továbbá előidézhetik autoimmun betegségek vagy a központi idegrendszer betegségei. Kialakulhat erős sírás és túlzásba vitt mozgás hatására is. Gyakran pszichés eredetű, de ezt a diagnózist csak akkor fogadják el az orvosok, ha a többi lehetséges okot már kizárták. Ebben az esetben gyakran használják az ún. Holló-próbát: ha a lázcsillapítóra nem reagáló láz egy nyugtatótól megszűnik, pszichés ok valószínűsíthető. A kórházban fekvő, egyszerre többféle gyógyszert szedő betegeknél előfordul a pirula okozta láz, amely tulajdonképpen allergiás reakció. A lázas és hőemelkedéses betegségek egy részének eredete örökre rejtély marad. Az emberek körülbelül egy százalékánál fordul elő, hogy bár panaszmentesek, mégis hosszú ideig állandóan hőemelkedésük van, melynek okát hiába keresik. Az esetek zömében a hőemelkedés végül spontán elmúlik. Érdekes módon ez a jelenség a huszonéves nők körében gyakoribb: hormonális oka éppúgy lehet, mint életmódbeli, azaz kiválthatja a stressz, a túlhajszoltság. A magas (38,3 fok feletti) láz esetében is előfordul, hogy széleskörű kivizsgálással sem lehet kimutatni az okát, ilyenkor ismeretlen eredetű lázról beszélünk. Jellemző rá, hogy tartósan, legalább két hétig fennáll, hol megjelenik, hol eltűnik, és a betegséget ilyenkor egyéb bizonytalan tünetek – étvágytalanság, fogyás, fáradtság, hidegrázás, izzadás – kísérik. A szükséges kezelést belgyógyász szakorvos állapítja meg.

Orvossággal vagy anélkül?

Ha tudjuk, hogy a lázas beteg nem hajlamos a lázgörcsre, a test hőmérsékletét igyekezzünk 37-38 fokon, azaz a hőemelkedés szintjén tartani, mert ezen a hőmérsékleten a legérzékenyebbek a kórokozók, ugyanakkor legaktívabb a szervezet sejtes védekező rendszere. A láz csillapítására vagy kontrollálására az alábbi módszerek vethetők be sikerrel:

1. Fizikális módszerek

– Hűtőborogatáshoz minél nagyobb testfelületet borítsunk be hideg vízbe mártott törülközővel, erre pedig tekerjünk egy szárazat. A hűtést végezzük 5-10 percig. Szükség esetén 10-15 percenként ismételjük meg a műveletet. Jó tudni, hogy csak a kézfejekre, lábra, homlokra helyezett borogatásnak gyakorlatilag semmi hatása nincs.
– Hűtőfürdő alkalmazásakor a beteget testmeleg fürdővízbe ültetjük, majd a vizet fokozatosan 35-36 fokosra hűtjük. 5-10 perc elteltével laza szövésű, jól szellőző ruhában vagy pizsamában fektessük le, és egy vékony takarót terítsünk rá, hogy a láz csökkenését jelző verejtékezés akadálytalan lehessen. A szobában ne legyen túl meleg, körülbelül 22-23 fok, és gyakran szellőztessünk. A beteg minden órában igyon legalább 3-5 dl folyadékot, például citromos teát, limonádét, csipkebogyóteát. A jelentős sóveszteség miatt gondoskodni kell a megfelelő sópótlásról is szénsavmentes ásványvízzel, levesekkel, zöldség- és gyümölcsfélékkel.
– A gyógynövények közül a bíbor kasvirág gyökerének alkoholos kivonata (Echinacea csepp) az influenza megelőzése mellett lázcsillapításra is kiváló. A gyerekeknek szirup vagy cukorka formájában célszerű szedniük.
– Az alábbi kúrát kismamáknak és asztmában, gyomorfekélyben szenvedőknek ajánljuk, akiknek nem tanácsos orvosságot szedni. A lefőzött hársfa-, feketebodza-, rozmaring- vagy fűzfakéregteát ízesítsük mézzel és citrommal. Miután a beteg megitta, takarjuk be alaposan 20 percre, hogy megizzadjon, majd bújtassuk száraz ruhába. Nagyon fontos az elveszített folyadékmennyiség pótlása!

2. Gyógyszerek

A leggyakrabban használt lázcsillapító orvosságok háromféle hatóanyaggal készülnek: paracetamollal, aminophenazon- és amidazophen-származékokkal, valamint acetilszalicilsavval, illetve vele rokon vegyületekkel. Hazai tapasztalatok szerint a paracetamol-készítmények hatása elmarad a másik két csoportétól. A lázcsillapítók ritkán ugyan, de kiválthatnak allergiás reakciót, és lehetnek más kellemetlen mellékhatásaik is, például hasmenés, csalánkiütés, bőrviszketés, ödéma. Ha valamelyik típusú lázcsillapító már hatékony volt, akkor ahhoz érdemes a továbbiakban is ragaszkodni. Fontos még a megfelelő dózis és a gyógyszerszedési gyakoriság megválasztása (a túl kis dózisban vagy nem elég gyakran bevett szer nem lesz hatékony). Ennek megállapításában a kezelőorvos vagy a gyógyszerész lehet segítségünkre. A lázcsillapító orvosságok azonban nem csodaszerek, ne várjuk, hogy csökken tőlük a lázunk, ha a gyógyszerszedésen kívül nem teszünk meg minden egyéb fontos teendőt is (folyadékpótlás, nyugalom, elhúzódó láz esetén háziorvos felkeresése).

A témáról bővebben a Wellness magazin márciusi számában olvashatsz!

Mesterséges hőterápia
A testhőmérséklet megemelkedésének jótékony hatását bizonyítja, hogy egyre több gyógykúra fontos összetevője a mesterséges „lázgerjesztés”, amely elindítja a szervezet természetes gyógyító válaszreakciót. A méregtelenítő Schrott-kúra része az izzasztó pakolás, ennek hatására a szervezet tisztító mechanizmusa működésbe lép, az erek kitágulnak, az izomzat ellazul és megindul a salaktalanítási folyamat. A megemelt hőmérséklet fokozza a májműködést és az anyagcserét, továbbá a bőrre is pozitív hatással van. A szauna melege hasonlóan jótékony hatású, az izzadás révén méregtelenít és oldja a stresszt. A rákos daganatokat ma már – a sugár- és gyógyszeres kezelés mellett – mesterséges hőterápiával is gyógyítják. Az úgynevezett „teljestest hipertermiás” kezelés (azaz a test erőteljes felmelegítése gyógyászati céllal) még kísérleti szakaszban tart, de lokális hőterápiát – melynek során egyes testrészek felmelegítése révén pusztítják el a rákos sejteket – hazai onkológiai központokban is alkalmaznak. A nőgyógyászati daganatoknál például megduplázta a gyógyulási arányt a kezelés bevezetése. Az elektromágneses hullámok és a láthatatlan hősugarakból álló infravörös sugarak szintén fokozzák a sugár- és kemoterápia hatását.

Képek forrása: Profimédia