Stressz és szívdobogás! Mit üzen a lélek?

A felgyorsult életvitel könnyen megbosszulhatja magát, főleg ha egyik stresszhelyzetből a másikba csöppenünk, ráadásul úgy, hogy az előzőt még fel sem dolgoztuk. Bár a bennünket érő stressz többnyire lelki jellegű, mégis ugyanazok az ősi reflexek lépnek működésbe, mint ha fizikai veszély leselkedne ránk: szívverésünk szaporább lesz, vérnyomásunk megemelkedik, kapkodni kezdjük a levegőt. Ennek az állapotnak a tartós fennállása teljesen kimerítheti a szervezetünket, és akár szívproblémák kialakulásához is vezethet.

Ki miért szorong?

„Nemcsak a fizikai megterhelés és a túlhajszoltság, hanem a megoldatlan érzelmi konfliktusok, a hosszantartó harag, a gyűlölet, a düh, az ellenségeskedés és az elfojtott érzelmek is óriási hatással vannak a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására – magyarázza dr. Őry Klára kardiológus, aki a szívbetegségek idegi és lelki okait kutatja. – Az érzések nyomot hagynak testi folyamatainkban is: például tartós haragnál magas hormonszint állandósul, ami az immunrendszer működését változtatja meg, ez pedig megnöveli a betegségek rizikóját. Feldolgozatlan érzelmek esetén a központi idegrendszerben idegi túlműködés jön létre, ami megterheli a keringést és vérnyomás-problémákat okozhat. Ezek az érzelmi elfojtások mindig szorongással járnak. A „szorongás” szó képletesen is szemlélteti azt a sajátos lelki állapotot, amelyben úgy érezzük, „be vagyunk szorítva” és nincs menekülés. A szorongás belső stressz, az emberi lélek egyik legalapvetőbb megnyilvánulása, hiszen egészséges mértékben megkönnyíti az alkalmazkodást és figyelmeztet a közelgő veszélyekre. Azonban ha ok nélkül lép fel, gátolja a teljesítményünket, és meg is betegíthet. Az, hogy ki mitől szorong és mitől kerül stresszhelyzetbe, teljesen egyénfüggő. A nőket például a párkapcsolati és a családi konfliktusok sokkal jobban stresszelik, mint a munkahelyi problémák. A férfiaknál éppen fordítva van: a karrierrel kapcsolatban többet idegeskednek, mint a magánéletük miatt.”

Stresszelő simaizmok

„Stresszreakció esetén idegrendszerünk legelőször testünk simaizmait feszíti meg, hogy kialakuljon az „ugrásra kész” állapot – folytatja szakértőnk. – Mivel szívünk is simaizomból épül fel, ugyanúgy megfeszül, mint a test többi izma. Ennek a feszülésnek a hatására szaporább lesz a pulzus, változik a szívritmus, módosul a vérnyomás, fokozódik a keringés, mindez pedig hosszútávon megterheli az egész keringési rendszert. Ahhoz, hogy súlyos állapot ne következhessen be, nagyon fontos a megelőzés, aminek leginkább a lelki nyugalom és a testi-lelki-szellemi harmónia a kulcsa. Ha a szívbetegségek klasszikus rizikófaktorait, vagyis a dohányzás és a túlsúly okait kutatjuk, láthatjuk, hogy ezek is idegi-lelki eredetűek. Hiszen sokan azért gyújtanak cigarettára vagy esznek folyamatosan, mert úgy gondolják, ezekkel csökkenthetik a bennük lévő stresszt.”

Mit üzen a lélek…

…a vérnyomásproblémákkal?
A magas, illetve alacsony vérnyomás jelentése ugyanaz: menekülni a problémák és a konfliktusok elől. Alacsony vérnyomás esetén gyakori az ájulás, ami szemléletesen azt fejezi ki, hogy az illető meg sem próbál érvényesülni: lemond minden hatalomról, és ezáltal elhárít minden felelősséget. Hiányzik belőle a kitartás és a kihívásokat is kerüli. A magas vérnyomás arról árulkodik, hogy valaki nem akar szembenézni az érzelmi konfliktusaival, de jelenthet visszafogott agressziót is.

…a szívritmuszavarral?
Olyan embereknél alakul ki, akik nem hagyják, hogy érzelmeik kizökkentsék őket a megszokott kerékvágásból. Meg kellene engedniük maguknak, hogy néha „kilógjanak” a sorból, és elengedjék a berögzült normákat.

…a szívinfarktussal?
A dominanciára törekvő, teljesítményorientált emberek betegsége. Az érzelmek elfojtása, a ki nem élt agresszió, vagyis a felhalmozott feszültség a szívinfarktusban „kisül”. Az egyéb rizikófaktorokat leszámítva azokat fenyegeti, akik képtelenek ellazulni, irreálisan magasak az elvárásaik környezetükkel és önmagukkal szemben.

Csökkentsd a rizikót!

Németországban már létezik olyan magánklinika, ahol a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelését a gyógyszereken kívül lelki gondozással is kiegészítik. A hosszú távú egészségmegőrzéshez a páciensek különböző lelki tréningeken sajátítják el a stressz kezelésének technikáit, lelki egyensúlyuk megteremtésével ugyanis lecsökkenthetik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A témáról bővebben a Wellness magazin augusztusi számában olvashatsz!

Árthat-e a sport?
„Minden hobbi- és élsportoló számára ajánlott a rendszeres kardiológiai szűrés – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológusa. – A rendszeres testmozgás hatására nő a szív tömege, és a szívizomban olyan hajszálerek alakulnak ki, melyek növelik a szív oxigénellátottságát. Intenzív terheléskor bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív növekedési ütemét, ezért a korábbi érhálózat képtelen elég oxigént biztosítani a szívizomzatnak. Így ép koszorúereknél is kialakulhat infarktus, kitágult szívizomzat vagy ritmuszavar. A mellkasi fájdalom, a légszomj, a nehézlégzés, a szívdobogásérzés, a nyugalomban is magas pulzusszám, a gyengeség és a fáradékonyság figyelmeztető jelek lehetnek. Ezeket a tüneteket a stressz és a szorongás csak tovább fokozza. A sportkardiológiai szűrés ideális megelőzésre, és kötelező akkor, ha már észlelhetők a tünetek. A szűrés vér- és vizeletvizsgálatból, a szív ultrahangos vizsgálatából, nyugalmi és terheléses EKG-ból, valamint fizikális vizsgálatból áll.”

Képek forrása: Profimédia