2005-ben egy magyar fogyasztó átlagosan 3,3 tubus fogkrémet használt, ami a fogorvosok által javasolt minimum alatt marad, és a fogkeféből is csak évi 1,1 fogy nálunk. Fogorvoshoz pedig leginkább csak probléma esetén megyünk. Holott a tudatos szájápolás ma már nem merülhet ki a napi kétszeri fogmosásban – tájékoztat dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogorvosa. […]
2005-ben egy magyar fogyasztó átlagosan 3,3 tubus fogkrémet használt, ami a fogorvosok által javasolt minimum alatt marad, és a fogkeféből is csak évi 1,1 fogy nálunk. Fogorvoshoz pedig leginkább csak probléma esetén megyünk. Holott a tudatos szájápolás ma már nem merülhet ki a napi kétszeri fogmosásban – tájékoztat dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogorvosa.
A plakk folyamatosan termelődik
A fogászati (dentális) plakk a fogak felszínén kialakuló lepedék, amely a fogak egyes részeiről önmagától ledörzsölődik a nyelv súrlódó hatására rágás közben, esetleg éppen rágógumi hatására. Léteznek azonban olyan területek a szájban, ahonnan csak gyakori és szabályos fogmosással távolítható el a lepedék, vagy akár már azzal sem. Jellemzően ilyen területek lehetnek az őrlő- és kisőrlő fogak barázdái, a fogak belső felszíne és a fogak érintkező felszínei, az úgynevezett kontaktpontok alatt. Sok esetben előfordul, hogy a plakk akár szabad szemmel is jól látható, azonban a drogériákban kapható színezőtabletták olyan lerakódásokat is láthatóvá tesznek, amelyekre nem is gondoltunk. Ilyen módszerrel sem válik azonban láthatóvá az íny alatt megtelepedő lepedék. Ráadásul, amíg a fiatalabb korosztálynál még erőn és magasan tapad az íny, addig az idősebbeknél egy kissé már visszahúzódik, így főleg a cement-zománc határtól lejjebb tapad. Az íny alatt megült plakk pedig melegágya a gyulladásnak. Ezt a folyamatot természetesen az öröklött adottságokon kívül az életmód, az egészségi állapot és a fogápolási szokások is befolyásolják.
A lepedék egyenes út a fogszuvasodáshoz
Idővel az eltávolítatlan plakk mindenképpen fogszuvasodáshoz vagy ínygyulladáshoz vezet. Ezt a folyamatot fontos lenne még az elején megállítani, hiszen következő lépésként megjelenhet az ínysorvadás, aminek végső stádiumában a fog elvesztésétől kell tartanunk. A fogkő sem más, mint egy kemény állagú lepedék, amelyet már az erőteljes fogmosás sem képes eltávolítani. Különösen igaz ez, ha a fogkő az íny alatti területen jelenik meg. Legnagyobb veszélye szintén a fogszuvasodás elősegítésében, és ami még ennél is jelentősebb, a fog tartószöveteinek tönkretételében rejlik.
A fogkőképzős egyéni adottság is
Sajnos, a fogkőképződést teljesen meggátolni nem lehet, de a lepedék rendszeres eltávolításával sokat tehetünk a megtelepedése ellen. Kialakulását ugyanis a genetikai hajlamon kívül a táplálkozás és a szájhigiénia is meghatározza. Vagyis mivel a fogkő a lepedékből alakul ki, azt csakis alapos, részletes fogmosással, fogselymezéssel, fogköztisztító kefék és szájzuhany használatával tudjuk eltávolítani, így nem lesz egy olyan felület, amely megkeményedhet a nyálban lévő ionok hatására. Mindezek függvényében vannak, akiknek gyakrabban, másoknak ritkábban kell igénybe venniük a professzionális fogkő-eltávolítást. Ez az eljárás azonban évi 3-4 alkalommal ismétlendő, ugyanis a fogkő – azontúl, hogy nem szép látvány – az ínygyulladás okozója is lehet, amely kifejlett állapotában az íny vörösségét, duzzadását, vérzését okozza, sőt, sokszor a kellemetlen szájszag hátterében is ez áll. Az állandósult ínygyulladás pedig fogágy-betegségbe torkollhat.
Az eltávolítás mechanikus úton megy végbe. Az íny feletti részhez nyilván könnyebb hozzáférni, itt ultrahangos készülékkel dolgoznak a szakemberek. Az íny alatti területeket azonban csak megfelelő kézi műszerekkel lehet megszabadítani a fogkőtől. Jó tudni, hogy kezelésre való reagálás egyéni érzékenységtől függ. Benkő doktornő tapasztalatai azt mutatják, hogy sokaknál érzékenység lép fel, aminek hátterében egy ínygyulladás állhat, illetve a fogkő eltávolításával hirtelen szabaddá vált fogfelszín is reagálhat érzékenységgel. Előfordulhat fájdalomérzet, de sokan számolnak be teljes fájdalmatlanságról is. Igény esetén azonban egy-egy területet be is lehet érzésteleníteni. Az eltávolítás után a fogak felszínét egy speciális polírozó-pasztával polírozzák, ez az úgynevezett „homokfúvás”, amelynek célja, hogy a simább felületen ne tudjon olyan könnyen megtelepedni a fogkő.
Kik hajlamosak leginkább a plakk-képződésre?
– akiknek legyengült az immunrendszerük
– cukorbetegek
– vérképzőszervi betegségben szenvedők
– anyagcsere-betegséggel élők
– várandós nők
– dohányzók
– rendszeresen stressznek kitett személyek
– a szájápolást elhanyagolók
A professzionális szájápolás
A professzionális szájápolás nem egyenlő a fogkő eltávolításával (depurálással), ahogyan sokan gondolják. Ez a szerteágazó eljárás ugyanis megszünteti az összes olyan okot, amely lehetővé teszi, sőt megkönnyíti a baktériumok megtelepedését a fogakon és az úgynevezett fogműveken (elálló szélű koronák, tömések). Vagyis a fogkő letisztítását követi az összes elszíneződés, felrakódás eltávolítása, a fogak felszínének felpolírozása, a nehezen elérhető területek megtisztítása, az ínybarázdák hidrogén-peroxidos vagy chlorhexidines átmosása, az elálló szélű fogművek, tömések lesimítása, és ha szükséges, gyógyszeres-fertőtlenítő zselék behelyezése. Az igazán gondos kezelés része a fogszabályozó eljárás is, hiszen a szabálytalan fogazat sokkal kevésbé hatékonyan tisztítható, így könnyebben megtelepszik rajta a lepedék is. Az esetleges gyulladások csökkentése, megszüntetése is része az kezelésnek, hiszen ez gyakori probléma a fogágy és az íny esetében is. Aki fogfehérítést tervez, tudnia kell, hogy a professzionális szájhigiénés kezelésnek mindenképpen meg kell előznie ezt az eljárást.
Forrás: www.orvostkeresek.hu
 |
 |
 |
 |
 |