H1N1 elleni védőoltás kismamáknak? – szakértői szemmel

Az állásfoglalás nem csak egyértelmű oltási javaslatot adott a nőgyógyászok számára, hanem az összes egészségügyi dolgozót (családorvos, védőnő, stb.) felkérte, hogy mindenütt hívják fel a népesség figyelmét a fentiek fontosságára.

Mikor javasolt a védőoltás?

A védőoltás javasolt valamennyi leendő, illetve folyamatban lévő várandósnak, a terhesség akármelyik szakaszában (0-42. hétig), szülés utáni időszakban, szoptatás alatt. A kismamák védelmére az őket ellátó személyzetnek, családtagoknak (beleértve az 1 évesnél idősebb gyermekeket is).

Az oltás tények és statisztikák tükrében

A javaslat alapjául a következő tények szolgáltak. A külföldi és hazai járványügyi statisztikák egyértelműen alátámasztják, hogy az új szezonális influenza (H1N1) világjárvány veszélyesebb, mint a korábbi ilyen járványok voltak. A veszélyeztetett csoportokban a vírus sokkal agresszívabb, súlyosabb, olykor halálos szövődményt okoz. A járvány, és ezzel a fenti bajok csak az oltással előzhetők meg. Egyéb alternatíva nincs. Mivel világszerte és hazánkban is mostanáig igen sok oltást adtak be, elmondható, hogy a védőoltásnak nincs sem az anyát, sem a magzatot veszélyeztető hatása. Az anyában termelődő ellenanyag a szoptatás során az újszülöttbe, csecsemőbe is átmegy, így számukra is védelmet nyújt. Már korábban is megfigyelték, hogy az immunizált kismamák csemetéi ritkábban, sokkal kisebb mértékben betegednek meg influenzától és gyógyulásuk is gyorsabb.

Hogyan kerülhetők el a várandósság alatti szövődmények?

Mivel várandósság alatt a szövődmények oka leggyakrabban a magas láz, ennek elkerülése érdekében érdemes mindent megtenni. A gyógyszeres kezelésről konzultálj szakorvosoddal. A hűvös fürdő vagy vizes törülközőbe burkolózás is segíthet. Fokozódó panaszok esetén először telefonon érdemes konzultálni a családorvossal, hogy a leghatékonyabb (és a többi várandós számára legbiztonságosabb) betegút megtalálható legyen.

A szakértő véleménye:
Magánvéleményként azt is fontosnak tartom elmondani, hogy egy világjárvány megállítása a körülöttünk élő, egészségileg esendő emberek (ebben az esetben éppen a várandósok is) megvédése szempontjából is társadalmi feladat. Az egymásért vállalt felelősség része. Lehet nekünk vasbeton immunrendszerünk, ha a mi enyhe fertőzésünk miatt a kicsit gyenge, kicsit tüdőbeteg szomszéd végül nagyon megbetegszik, intenzív osztályra kerül, talán meg is hal. A védőoltások rendszere hosszú éveken át a saját és gyermekeink védelmében fejlődött ki. Amikor az első tetanus oltásokat beadták, még nem voltak hosszú, kísérletes adatok, de annyira drámai volt a betegség, hogy senki nem vitatta az oltás helyességét. Most, hogy gyermekeinket az oltások megvédik az életet veszélyeztető, súlyos betegségektől (torokgyík, himlő, bárányhimlő, szamárköhögés, stb.) és nem látjuk ezeket a betegségeket, kételkedni kezdünk. Nem lesz-e több a balkezes gyermek az oltástól? Azt hiszem, nem ezek a fontos kérdések. Talán egy kicsit mindenkinek kellene orvosi egyetemre járni, és akkor mindenki láthatná, milyen szörnyűségekre képesek a betegségek. A H1N1 vírus például képes vérzéseket okozni a tüdőszövetben, a kicsiny léghólyagok levegő helyett vérrel, váladékkal telnek meg, esetleg, mint a vizes lufi falai összetapadnak, és a szervezet fuldokol. Szomorú volt látni, hogy az ellentétes vélemények hogyan osztották meg ismét a közvéleményt és ez a megosztottság megint minden árat megkövetelt. Végül mégis elő kell állítani az oltóanyagot, végül mégis be kell oltani az embereket, csak közben a betegek miatt új intenzív osztályokat kell létrehozni, vagyonokat kell a kezelésekre költeni és a legdrágább, az anyai, újszülötti, emberi életek is elvesztek.

.