Az ember ugyanúgy születik, mint a többi emlősállat: a vajúdás során elfolyik a magzatvíz, majd az újszülött az anyaméhből bekerül a szülőcsatornába. Ám az ember esetében ez több órát, míg az állatoknál csak néhány percet vesz igénybe. Azaz mi nehezebben születünk, és utána is sokáig ügyetlenebbek vagyunk. Ennek eredete az emberré válás idejére nyúlik vissza. […]
Az ember ugyanúgy születik, mint a többi emlősállat: a vajúdás során elfolyik a magzatvíz, majd az újszülött az anyaméhből bekerül a szülőcsatornába. Ám az ember esetében ez több órát, míg az állatoknál csak néhány percet vesz igénybe. Azaz mi nehezebben születünk, és utána is sokáig ügyetlenebbek vagyunk. Ennek eredete az emberré válás idejére nyúlik vissza. Amikor négy lábról két lábra álltunk, gerincünket a korábbinál nagyobb terhelés érte.
„A nők medencéje beszűkült és ezért van az, hogy az ember asszonya kínok közepette hozza világra a kisbabáját. Szemben az állatokkal, akik ugye elpotyogtatják, mert nekik olyan széles a medencéjük.” – mondja Czeizel Endre, nőgyógyász
Éppen ezért az állatvilágban nem is jellemző, hogy külső segítséggel születnének a fiatal egyedek.
Videónkból további érdekességeket is megtudhatsz születésünkről:
$video$
 |
 |
 |
 |
 |