Az erekció fiziológiailag a következőképpen jön létre: általában nemi izgalom hatására több vér áramlik a pénisz ereibe, és kevesebb vér áramlik kifelé. A pénisz barlangos testei (corpora cavernosa) tehát telítődnek vérrel. A merevedést a szimpatikus idegrendszer vezényli. A merevedési zavar szív- és érrendszeri betegségekre is utalhat, mert ez a férfiakat sújtó probléma az érszűkülettel járó betegségek egyik korai tünete. […]
Az erekció fiziológiailag a következőképpen jön létre: általában nemi izgalom hatására több vér áramlik a pénisz ereibe, és kevesebb vér áramlik kifelé. A pénisz barlangos testei (corpora cavernosa) tehát telítődnek vérrel. A merevedést a szimpatikus idegrendszer vezényli.
A merevedési zavar szív- és érrendszeri betegségekre is utalhat, mert ez a férfiakat sújtó probléma az érszűkülettel járó betegségek egyik korai tünete. Gyakran előfordulhat, hogy hamarabb jelentkezik a merevedési zavar, mint maga a cardiuvascularis megbetegedés, de ennek a fordítottja is igaz.
A cukorbetegség is okozhat merevedési zavart, mivel a beszűkült artériák révén romlik a pénisz vérrel történő telítődése, és a betegség miatt rosszabb állapotba kerülhetnek az erekció kialakulásában szerepet játszó idegvégződések.
Jó tudni, hogy a szív-és érrendszeri betegségek kockázati tényezői megegyeznek a merevedési zavar hajlamosító tényezőivel, amelyek a következők: elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szervezet magas vérzsír szintje és a dohányzás.
 |
 |
 |
 |
 |