Eredményeik szerint nem a fül, hanem az agy összpontosít a lényegi hangokra, míg minden mást kirekeszt. A kutatás remélhetőleg segít magyarázatot adni arra, miért veszítik el e képességüket a hallássérültek, azaz miért nem tudják függetleníteni hallásukat a háttérzajtól. Az úgynevezett koktélparti jelenség elsősorban a hallókészülékkel és cochleáris implantátummal élők életét nehezíti meg. A neurológusok még […]
Eredményeik szerint nem a fül, hanem az agy összpontosít a lényegi hangokra, míg minden mást kirekeszt.
A kutatás remélhetőleg segít magyarázatot adni arra, miért veszítik el e képességüket a hallássérültek, azaz miért nem tudják függetleníteni hallásukat a háttérzajtól. Az úgynevezett koktélparti jelenség elsősorban a hallókészülékkel és cochleáris implantátummal élők életét nehezíti meg.
A neurológusok még csak most kezdik megérteni, milyen szerepet játszik az agy, de a kutatás reményt ad az implantátumok és hallókészülékek teljesítményének javítására – magyarázta Vivienne Michael, a kutatást végző Deafness Research brit alapítvány vezérigazgatója.
A University College London fülintézetében dolgozó kutatócsapat különösen arra kíváncsi, mitől képesek egyesek jobban kiszűrni a háttérzajokat, és koncentrálni a legzajosabb környezetben is. Ha megtalálják azokat az agypályákat, amelyek lehetővé teszik ezt, megkísérelhetik a képesség helyreállítását a hallássérült embereknél.
A leginkább a csupán egy füllel hallókat zavarja a zaj. A kutatók úgy vélik, hogy az agy hallórendszere vegyíti a két fül által továbbított hangokat, majd ezt követően szűri ki a szükségtelen zajokat. Főleg az érdekli őket, hogyan képes a központi hallórendszer boldogulni zajos környezetben. E kihívás vezérli a cochleáris implantátumok következő évtizedben tervezett fejlesztését is – mondta Michael.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |