A vizsgálat eredménye szerint a házasok közül ötből négy család tíz évvel a házasságkötés után még mindig együtt volt, míg a papír nélkül együtt élők közül tíz év alatt ötből két pár útjai különváltak. Az öt együtt élő párból további kettő házassággal erősítette meg kapcsolatát, míg csupán egy pár maradt, akik egy évtized elteltével is […]
A vizsgálat eredménye szerint a házasok közül ötből négy család tíz évvel a házasságkötés után még mindig együtt volt, míg a papír nélkül együtt élők közül tíz év alatt ötből két pár útjai különváltak. Az öt együtt élő párból további kettő házassággal erősítette meg kapcsolatát, míg csupán egy pár maradt, akik egy évtized elteltével is együtt maradtak.
A házasságok tartósabbak?
A kutatás szerint a házasságok tartósabbnak és szilárdabbnak bizonyultak az együttélésnél, még akkor is, amikor a kapcsolatokat befolyásoló külső tényezőket is figyelembe vették. A kutatók véleménye szerint a házaspárok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, tekintet nélkül a korra, a gyerekek számára, az egészségügyi helyzetükre, a társadalmi státuszukra, iskolázottságukra, vagy éppen arra, hogy van-e munkájuk. A kutatás így cáfolta annak a brit miniszternek a korábbi véleményét, aki szerint a házasság nem feltétlenül bizonyul tartósabbnak az informális együttélésnél, ha számításba vesszük a kort vagy a társadalomban elfoglalt státuszt is. A nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálat 750 ezer pár megkérdezésével készült 1991 és 2001 között. A kutatás kimutatta, hogy a felmérés elején még házas válaszadók 18 százaléka élt külön 2001-re, míg ez az arány az együtt élők esetében 39 százalék volt.
Az együtt élők 22 százaléka élt együtt ugyanazzal a partnerrel 2001-ben, mint tíz évvel korábban, 39 százalékuk pedig ez idő alatt össze is házasodott társával. Tízből egy azonban már másvalakivel élt együtt 2001-ben, valamint további tízből egy mással házasodott össze, mint akivel együtt élt 1991-ben. A megkérdezettek összesen 21 százalékának nem volt partnere, de a korábban élettársi kapcsolatban élők körében ez a szám kétszer akkora, mint a 2001-re elvált, és ezért egyedül élő egykori férjek és feleségek száma.
A kutatók szerint a gyerekeknek nem tesz jót
Az egy évtizedig tartó kutatást végző szakértők szerint eredményeik arra is rámutatnak, hogy az egyedül élő vagy elvált szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek betegek és teljesítenek rosszul az iskolában, illetve hajlamosabbak a bűn elkövetésre és a drogfüggőségre, valamint nagyobb arányban válnak munkanélkülivé felnőtt korukra, mint a hagyományos családmodellben felnőtt társaik.
Magyarország: háromból kettő
Az hogy a fenti kutatás megállapításai a magyar párokra nézve mennyire állja meg a helyét, kérdéses, tény viszont, hogy Magyarországon az elmúlt években erősen csökkent házasodási kedv, ráadásul a megkötött házasságokra évről évre mind több válás jut. A KSH adatai szerint az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan csökkent a házasságkötések száma: míg az 1970-es években több mint 90 ezer házasság kötettett meg, addig ez a szám a 2000-es évekre több mint felére csökkent. A statisztikai hivatal adatai szerint a tavalyi évben már csak 36750 pár kötötte össze életét az anyakönyvvezető és/vagy Isten színe előtt. Ugyanakkor, a magyar párok együtt maradására a házasság sem jelent garanciát. 2009-ben összesen 23800 házasságot bontott fel a bíróság, vagyis hazánkban háromból közel két házasság válással végződik.
A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint egyébként a 15 évesnél idősebb magyar felnőttek 45 százaléka él házasságban, 11 százaléka özvegy, 10 százaléka elvált, míg közel harmada nőtlen vagy hajadon.
Forrás: Az ELTE TáTK hírlevele
 |
 |
 |
 |
 |