Főoldal > EGÉSZSÉG > 6 dolog, amit nem tudtál a rákszűrésről

6 dolog, amit nem tudtál a rákszűrésről

0

Írta: and

Kezdjük az alapoknál: mi is pontosan a mellrákszűrés? A mellrákszűrés, azaz a mammográfia a mellek röntgensugárral történő vizsgálata, amellyel a mellrák olyan korai stádiumban is kimutatható, mikor még annyira kicsi a daganat, hogy önvizsgálat vagy orvosi vizsgálat során sem látható vagy tapintható. A mammográfiai vizsgálat csak néhány percet vesz igénybe, továbbá csekély mértékű sugárzásról van […]

Kezdjük az alapoknál: mi is pontosan a mellrákszűrés?

A mellrákszűrés, azaz a mammográfia a mellek röntgensugárral történő vizsgálata, amellyel a mellrák olyan korai stádiumban is kimutatható, mikor még annyira kicsi a daganat, hogy önvizsgálat vagy orvosi vizsgálat során sem látható vagy tapintható. A mammográfiai vizsgálat csak néhány percet vesz igénybe, továbbá csekély mértékű sugárzásról van szó – az egészségre nézve majdhogynem kockázatmentes a vizsgálat. Az orvosnál tett látogatásod tehát mindössze fél órát vesz el az életedből, de ez a fél óra az egészséged szempontjából mindent megér.

Miért van szükség mellrákszűrésre?

Megdöbbentő tény, de kilencből egy nőnek az élete során rákos daganat fejlődik ki a mellében. A betegség leggyakrabban az ötven feletti nők között fordul elő, ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a fiatalabb korosztályt teljes mértékben elkerülné. A mellrákszűrés még a mellben lévő legapróbb elváltozásokat is képes kimutatni azelőtt, hogy megjelenne más előjel vagy tünet. Ha az elváltozásra korai stádiumban felfigyelnek, jó esély van a gyógyulásra.

Minden nőnek el kell mennie mellrákszűrésre?

Magyarországon a 45-60 év közötti nők kapnak névre szóló meghívót mammográfiára valamely szűrőközpontba, mindezt kétévente. Noha az egyes országokban más és más ajánlások vannak érvényben, rendszerint már 40 éves kortól ajánlják a szűrővizsgálatok látogatását, ezt a kort megelőzően pedig panasz esetén javallják a vizsgálatot.

Nem számít azonban hány éves vagy, ha nagyobb csomókat tapintasz ki a melleidben, keresd fel a háziorvosod, aki a megfelelő specialistához irányít. Nyilván felmerül benned a kérdés, hogy mi is történik pontosan a mellrákszűrés során. Amikor megérkezel, nyugodtan faggasd ki az orvost a vizsgálat menetéről. Amikor levetkőztél, és készen állsz, fel fognak tenni neked néhány kérdést. A nővér segíteni fog a mellek pozicionálásban. Egyszerre csak egy mellről készül két felvétel, először felülről lefelé, majd pedig ferdén. A mellet két speciális plexilemez tartja stabilan (hiszen teljesen mozdulatlannak kell lenni), majd elkészül a röntgensugaras felvétel. A mammográfia néhány percig tart, a melleidet pedig csupán pár másodpercig nyomják össze a lemezekkel, így kijelenthető, hogy ez a procedúra ártalmatlan a mellekre.

shutterstock_38985472.jpg ()Azoknak, akiknek érzékeny a mellük, a vizsgálat kellemetlen, sőt akár fájdalmas is lehet. A legkiválóbb minőségű felvételre akkor számíthatsz, ha a menstruációt követő 7-10 napban látogatsz el a vizsgálatra. Ekkor a szokásosnál lágyabb a mell, így mérséklődik a kellemetlen érzés is, és a legcsekélyebb sugárterhelés mellett a legjobb minőségű kép készíthető el. Viszont fontos, hogy a szűrés napján ne használj hintőport vagy dezodort, mert ez is megjelenhet a mammográfiás leleten, és megzavarhatja a felvétel értelmezését!

A rákos esetek felénél a szűréssel megtalált daganat még olyan kicsi, hogy elegendő csak azt eltűntetni, így nem kell az egész mellet eltávolítani. De nem árt azzal is tisztában lenni, hogy elégtelen minőségű felvétel esetén meg kell ismételni a mammográfiát, így az ilyesfajta visszahívás aggodalmat okozhat a páciensben. Ráadásul, sajnos nem minden diagnosztizált mellrákos betegség gyógyítható.

A másik, nőket érintő súlyos betegség a méhnyakrák

Elborzasztó adat, hogy hazánkban minden nap elhuny egy nő méhnyakrák következtében, pedig már létezik olyan alap szűrőprogram, amely sok esetben életet menthet. Magyarországon a nők mindössze 30 %-a vesz részt a szűrésen, ezzel szemben a Skandináv államokban ez a szám több mint 90 %. Ez a betegség a nőket érintő második legsűrűbben kialakuló rosszindulatú kór: csak Magyarországon, éves szinten 1200 új esetet diagnosztizálnak, és ebből 500 esetnél sajnos a gyógyulás elmarad.

A rák kifejlődése több fázisból áll, a rákmegelőző állapot pedig többnyire szűréssel konstatálható és orvosolható. A méhnyakszűrés sokszor életmentő, de e tény ellenére is Magyarországon csupán minden harmadik nő megy el rendszeresen vizsgálatra. Noha a szűrés rendkívül nagy jelentőségnek örvend, önmagában mégsem elég, mivel magát a méhnyakrákot okozó HPV –fertőzést nem küszöböli ki, csak a betegség megállapítását teszi lehetővé. A méhnyakrák ellen a leghatékonyabban úgy vehetjük fel a kesztyűt, hogy a védőoltást és a szűrést egyidejűleg vetjük be. Lényeges azt is észben tartani, hogy a HPV-fertőzés nem feltétlenül jelenti a méhnyakrák megjelenését.

Mi történik a méhnyakszűrés során?

Hazánkban citológiai rákszűréskor nem hajtanak végre automatikusan HPV-vizsgálatot. Megismételt ASCUS, P3 valamint LSIL eredmény után javallott a vírus szűrése. A méhnyakszűrés rutinvizsgálat, melynek keretén belül a nőgyógyász egy kis kefével a méhnyakból citológiai mintát vesz. Az eljárás elhanyagolható kellemetlenséggel jár. A kenet egy citológiai laboratóriumba kerül, ahol mikroszkóppal tüzetesen megvizsgálják, és olyan sejtek után kutatnak, amelyek rákmegelőző vagy rákos elváltozás eshetőségét mutatják. Az sajnos komoly problémát jelent, hogy az eljárás korántsem kifogástalan, és akadhatnak olyan esetek, amikor a rák kialakulása már kezdetét vette, ugyanakkor a kenetben mégsem veszik észre az elváltozásokat. Ezeknek az álnegatívoknak az ellentéte is megtörténhet, azaz a kenet alapján, tévedésből rákot állapítanak meg, pedig igazából a betegség nem is alakult ki.

Milyen sűrűn kell méhnyakszűrésen megjelenni?

Azoknak a hölgyeknek, akik aktív szexuális életet élnek minimum évente ajánlott részt venni a szűrésen. Ennél sűrűbben olyan esetekben javallott, ahol súlyosbító körülmény miatt rosszindulatú nőgyógyászati betegség kialakulására lehet számítani. Ilyenkor az orvos határozza meg a szűrések között eltelhető időt. A veszélyeztetettek közé tartoznak azok, akik valamilyen fertőzéssel küzdöttek, akiknek már korábban is problémát jelzett a rákszűrés, akiknek korábbi méhszájműtét során igazolták és eltávolították a rákmegelőző állapotot, vagy azoknak, akiknek családjukban az egyenesági felmenők között már volt nőgyógyászati rákos beteg.


További cikkeink a témában

hyperhidrosisizzadás

Mikor kóros az izzadás?

Írta:
0

A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgás hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés, a hyperhidrosis azonban igen kellemetlen lehet, azonban dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus szerint van rá megoldás.

Kövess Facebook-on!
X