5 kérdés a terápiás állatokról

Számos kutatás bebizonyította, hogy kitűnően kiegészíti, sőt, olykor helyettesíti is a gyógyszeres kezelést egy-egy szőrös barát, aki határtalan szeretetével és jókedvével visszahozza belénk az életkedvet, amely nagyban segíti a gyógyulási folyamatokat is.

1. Miért jobb egy állat, mint az ember?

Amióta világ a világ, az emberek versengenek egymással, ezért a feltétlen bizalom kialakítása szinte lehetetlen. Az állatok felé sokkal nyitottabbak vagyunk, mint az orvosok irányába, mivel tudjuk, nem akarnak nekünk fájdalmat okozni: nem bökdösnek minket hatalmas injekciós tűkkel, nem vesznek vért, nem végeznek el rajtunk semmiféle fájdalmas vizsgálatot. Ők puszta jelenlétükkel is mosolyt csalnak az arcunkra, valamint simogatásukkor rengeteg boldogsághormon szabadul fel, ezáltal szorongásunk is csökken. A másik, amiért az állatterápia egyre inkább jelen van, az az őszinte érdeklődés és együttérzés, amelyet tanúsítani tudnak. Mint ismeretes, legyen az bármilyen fajta, különleges képességük van ahhoz, hogy megérezzék egy-egy ember lelki állapotát, vagy fizikai másságát. Előttük a betegeknek nem kell szégyenkezniük, illetve megjátszani magukat.

2. Melyik kedvencből lehet terápiás állat?

Általánosságban elmondható, hogy azokat az állatokat képzik ki terápiás célra, amelyek nyugodtak, jól tűrik a simogatást és szeretik az emberek közelségét. Leginkább puha szőrű emlősökkel – azon belül is listavezető a kutya és a macska- dolgoznak, mivel az érintésnek kulcsfontosságú szerepe van a kezelések során. Külföldön intelligenciája és emberszeretete miatt egyre népszerűbb a delfinekkel való munka, amit közös úszással koronázhatnak meg feszültség levezetés és bizalomépítés céljából.

Természetesen nem lehet mindenkiből terápiás segítő, ahhoz szigorú rostán kell átesni, ahol figyelembe veszik többek között az állat életkorát, aktivitását és tűréshatárát. Fontos, hogy érdeklődő legyen, könnyen teremtsen kapcsolatot idegenekkel és viselje jól a durvább érintéseket, például egy kisgyerek esetében.

3. Melyek a legjobb gyógyítók?

– a legtöbb kutyafajta – leginkább az arany retriever

– a macska – idősebb, hosszú szőrű macskák. Se nem félénk, se nem agresszív.

– a ló – kizárólag felügyelettel

-a papagáj, mint bentlakó terápiás állat. A foglalkozás előnyére válhat, ha megtanítjuk beszélni.

-a delfin – elsősorban Amerikában halmozottan sérült gyerekeknek.

4. Hogyan és kiknek segítenek?

Van, akit már egy kisállat puszta jelenléte is megnyugtat. Orvosilag igazolt tény, hogy akik valamilyen házi kedvencet tartanak, azoknak csökken a stressz-, illetve a koleszterinszintjük, tovább élnek és a társas kapcsolataik is fejlettebbek. Kutatások azt is kimutatták, hogy aki egy doromboló macskát simogat, annak 20%-kal alacsonyabb lesz a vérnyomása, ráadásul boldogsághormonjai is hamar az egekbe szöknek.

A koordinációs képességet is fejleszti, sőt, nem egy olyan esetről hallani, mikor a kisgyermek a kutya szőrébe kapaszkodva tanult meg járni. Mozgásszervi és tartásbeli panaszok esetén a lovas terápiát szokták ajánlani, ugyanis a ló járása kiválóan átmozgatja a rajta ülő csípőjét és a hátát, így növelve az izomtónust és fejlesztve az egyensúlyérzéket.

Lelki problémák leküzdésében is nagy szerepet kaphatnak az állatok, mivel a depressziót és az agresszivitást gyakran egy másik ember váltja ki. Egy kutya előtt bárki megnyílhat, anélkül, hogy az ítélkezne. Vigaszt és támogatást nyújt, valamint a beteg újra azt érezheti, szükség van rá a világban, amiért gondoskodnia kell valakiről. Ráadásul kimutatták, hogy azoknál a pszichiátriai eseteknél, ahol kiegészítésként állatterápiás módszert használtak, jobban reagáltak a kezelésekre a páciensek.

Idősek mellé is gyakran javasolnak házi kedvencet, főleg azoknak, akik egyedül élnek. Így újra lesz társaságuk, tudnak kihez szólni, ráadásul lesz mellettük valaki, aki egyenesen rajong értük és színt visz az életükbe. Szanatóriumokba és nyugdíjas otthonokba ezért sűrűn tartanak állatterápiás foglalkozásokat, feldobva ezzel hétköznapjaikat.

5. Mely betegségeknél tudnak segíteni az állatok?

– autizmus

– vakság/süketség

– testi/értelmi fogyatékosság

– epilepszia

– súlyosabb mozgásszervi panaszok