Veszélyforrás az asztalunkon: a cukor

Szervezetünk fontos energiaforrásai táplálkozásunkban a szénhidrátok. Egy gramm szénhidrát elégetése 4,1 kcal energia felszabadulással jár testünkben. A szénhidrátok cukoregységekből épülnek fel.  Az egy vagy néhány (2-3) cukoregységből álló édes ízű szénhidrátokat szoktuk a köznyelvben cukroknak nevezni (persze ez valójában ennél egy kicsit bonyolultabb). Az összetett szénhidrátok közé tartozó keményítő ezzel szemben nagyon sok cukoregységből áll. Cukornak, asztali cukornak (szacharóz) egy, a legtöbbször cukornádból, cukorrépából kivont, két cukormolekulából (gyümölcscukorból, azaz fruktózból és szőlőcukorból, azaz glükózból) álló vegyületet nevezzük. A cukros italokban helyette ma már gyakran glükóz- fruktóz szirupot használnak. Ezt mesterségesen állítják elő (nem csak a keverék kivonása történik természetes forrásából). Fogyasztása semmivel sem előnyösebb a cukorénál, csak az előállítása kerül az iparnak kevesebbe.

A napi energiaszükségletünk 10 %-át nem javasolt a cukorfogyasztásnak meghaladnia. Ez napi 2000 kalóriás étrendnél maximum 50 g cukor elfogyasztását jelenti, amely határt igen könnyen át lehet lépni.

Édes ízek az őskortól napjainkig

A természetben az egyszerű cukrok kis mennyiségben és ritkán fordulnak elő. Gyümölcsöket, mézet évezredek óta fogyasztunk (a méz főként glükózból és fruktózból, valamint kis mennyiségben sokféle más cukorból áll), de ez nem jelentett problémát, mivel nem volt korlátlanul hozzáférhető. Édesítésre később aszalványokat, ritkábban nyírvizet (fák édes ízű lecsapolható nedvét) is használtak. A technológia fejlődésével megtanultuk a cukrot kinyerni és finomítani természetes forrásaiból, így terjedhetett el a nádcukor majd a répacukor.

A cukor veszélyei

A cukor az elhízás fő előidézőjeként sok életmódguru körében ősellenségnek számít. A mértékletes cukorfogyasztás azonban egészséges, kiegyensúlyozottan táplálkozó és rendszeresen sportoló embernél általában semmilyen problémát nem okoz. Tény viszont, hogy a rövid idő alatt magasba szökő vércukorszint gyors és magas inzulinszint-emelkedéssel jár, a magas inzulinszint és az üres kalóriák bevitele pedig ülő életmódot folytató embereknél elősegítheti az elhízás kialakulását. A gond tehát itt sem csak a cukorral van, azonban ezt nem mindenki hajlandó belátni.
A fogszuvasodás (caries) kizárólagos oka sem a cukor: savképző baktériumok állnak a háttérben, melyek tényleg felhasználják a cukrot tápanyagként. Ez azonban csak túlzott cukorfogyasztás esetén okoz gondot, illetve akkor, ha nem mosunk étkezés után fogat. Már csak azért sem hibáztathatjuk ezért a betegségért kizárólag a cukrot, mert a maradványok alapján évezredek óta keseríti meg életünket. Igaz azonban az, hogy a komplex szénhidrátokat előnyben kell részesíteni étrendünkben az egyszerű szénhidrátokkal szemben.

A túlzott cukorfogyasztást a közvélekedés gyakran összefüggésbe hozza a daganatos megbetegedések kialakulásával is. Ebben az esetben több tényezőt kell figyelembe vennünk: a cukorból képződő szőlőcukor valóban fontos tápanyag a kóros sejtek számára, míg az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor védő és növekedést serkentő hatással lehet ezekre a sejtekre. Ettől azonban még nem lesz rákkeltő a cukor, és önmagában a megvonása sem eredményez gyógyulást. Közvetlenebb kapcsolat lehet a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák kialakulása között. Kutatások alapján a magas vércukorszint és a magas inzulinszint összefüggésbe hozható a hasnyálmirigyrák kialakulásával, bár ez még viták és vizsgálatok tárgyát képezi. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása is kapcsolatba hozható e betegség létrejöttével. Ha így is lenne – ami nem biztos – a cukorfogyasztás akkor is csak nagyon ritkán járhat együtt daganatos megbetegedéssel. Ne feledjük, a túlzott vízfogyasztás is könnyen, akár pár óra alatt halálos lehet. Nem a természetes anyagokkal, hanem ezek elfogyasztott mennyiségével lehet gond!

Mértékkel tehát fogyaszthatunk cukrot is, kutatások alapján akár egy fogyókúrába beépítve is – nincs értelme az önsanyargatásnak. Ha gyakran vágyunk az édes ízre, akkor viszont érdemes lehet alternatívákat keresni a cukor helyett, vagy mellé.

Tévhitek a cukorról

– A barnacukor és a kevésbé tisztított nád- vagy répacukor alig értékesebb a tisztított cukornál. Ezt is csak mértékkel használhatjuk!

– A cukorbetegséget nem a cukor okozza: fiatalabb korban, ha nem áll fenn elhízás vagy alkoholizmus, akkor az immunrendszer idézi elő a gondot (1-es típusú cukorbetegség), míg a 2-es típusú cukorbetegség hátterében főként az öröklött hajlam, és életmódbeli hibák és az elhízás állnak – a túlzott egyszerű cukorfogyasztás csak hozzájárul ehhez.