A női lét egyik fő értelme sokunk számára a gyermekvállalás, amit a legtöbben ki nem hagynánk az
A női lét egyik fő értelme sokunk számára a gyermekvállalás, amit a legtöbben ki nem hagynánk az életünkből. Épp ezért mindent meg is teszünk azért, hogy minél egészségesebb legyen az utódunk. Sokan közülünk ilyenkor leszoknak a dohányzásról, vagy épp egészségesebben étkeznek, mint tették azt korábban, mert tudják, hogy nem mindegy hogyan és mit eszünk az áldott kilenc hónap alatt. Az azonban valószínűleg keveseknek jutott eszébe eddig, hogy az sem árt, ha arra is odafigyelünk, hogy a várandósság előtt milyen étkezési szokásaink vannak, mert a nem megfelelő étkezés megváltoztathatja DNS-ünk és gyermekünk DNS-ének működését, a környezeti tényezők génmódosító hatásai miatt.
Több múlik a méhélményen, mint gondolnánk
Az ezt igazoló kísérletet nőstény egereken végezték, még a terhesség előtt két csoportra osztva őket. És bár az ételek kalóriatartalma mindkét esetben ugyanakkora volt, az elfogyasztott zsír típusa eltért. Míg az egyik csapat normális étrenden volt, a másik társaság olyan táplálékokat kapott, melyekben igen kevés volt az omega-3-zsírsavak közé tartozó, jótékony hatású alfa-linolénsav. A szülést követően újra két-két részre osztották az egéranyák eredeti két csoportját. Az egyik résznek lenmagolajjal egészítették ki az étkezését, míg a másik rész ugyanazt kapta, mint addig.
A kutatók a vizsgálat során nemcsak a vérben és a májban nézték a többszörösen telítetlen zsírsavak szintjét, hanem figyelték a zsírsavak lebontásában szerepet játszó Fads2 gén DNS molekulához kapcsolódását is. Az eredmények alapján a tudósok arra jöttek rá, hogy a lenmagolaj mind az anyákban, mind az utódokban módosította a Fads2 kémiai változását. A kapott eredmények szerint azonban a lenmagolaj alkalmazásának ellenére is megmaradt a kapcsolat az anyák és a kölyök génjei között, tehát a DNS-hez kötődő öröklődő információkat az utódok továbbra is örökölték az anyáktól. Ugyanakkor az anya étrendje és Fads2 génjének öröklődési mértéke arra hatással volt, hogy az utódok mennyire voltak képesek májukban a többszörösen telítetlen zsírsavak lebontására.
Élettani felelősségünk
Azt már egy korábbi kutatás igazolta, hogy a petesejt elhagyva a petefészket érni kezd, és azonnal hatnak rá az anya táplálkozási hiányai, ami erősen befolyásolhatja a fejlődését. A tudatos anyák ezt a tudást fel is használhatják arra, hogy saját biológiai eszközeikkel jobbá tegyék gyermekeik életét. A mostani vizsgálat pedig arra szolgált bizonyítékul, hogy a terhesség előtti étrend kémiailag változtatja meg az anya DNS-ét, és ezt a változást az anya tovább is adja utódjának. A DNS ezen változásait a szerzett tulajdonságok öröklődési módosulásainak hívják. Ezek nagy részben befolyásolják azt, hogy az egérkölykök milyen módon tudják hasznosítani a szükséges zsírsavakat anyagcseréjük során.
Ezért ez a felfedezés teljesen megváltoztathatja a diabéteszről, a kövérségről és a rákról alkotott képünket – mondta el a vizsgálatokat értékelve Dr. Mihai Niculescu, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem táplálkozáskutatója. A vizsgálat résztvevője a kapott eredmények alapján úgy véli, hogy a szülőknek jobban meg kell érteniük, hogy a gyermekeik iránti felelősségük nemcsak szociális, gazdasági és nevelési jellegű, hanem biológiai is. A saját élettani állapotunk is hozzájárul a gyermekeink sorsának alakulásához, és ez a hatás tartós lehet. Nem mindegy tehát, hogy mennyit mozgunk, milyen stresszhatások alatt vagyunk, sőt az sem, mit eszünk és iszunk már a terhességet megelőző időszakban sem – figyelmeztetett Dr. Niculescu.
Fotó: Profimedia – Red Dot, Pinterest
 |
 |
 |
 |
 |