Rákot okozhat a fényszennyezés is

Gyermekkoromban nagyapám falusi házának kertjében éjjelente mindig megbámultam a csillagokat. Történeteket találtunk ki a Nagymedvéhez és kerestük a Tejutat. Felnőve nincs már idő ilyen kis játékokra, no meg nagyvárosi lakásom ablakából sem igen vadászhatok szabad szemmel a távoli, sziporkázó fénypontokra, merthogy azok nem is láthatók az éjjeli fényterhelés miatt. Pedig nemcsak a látvány és a romantika miatt lenne jó újra böngészni a sötétben a távoli kisbolygókat, hanem az egészségünk miatt is.  

Fényerőszak

Mára ugyanis bizonyított tény, hogy nagy baj, hogy éjjel is folyamatosan ér minket a fény, különböző fényforrásoknak köszönhetően.  Mivel az embert az éj leple alatt érő fények kapcsolatba hozhatók egyes daganatos megbetegedések előfordulásával. Ebből a szempontból a tudósok a legkárosabb fényforrásnak a kék színű fényt tartják. Azt tapasztalták ugyanis a vizsgálatok során, hogy a kék fény akár a csukott szemhéjon is áthatol és gátolja az úgynevezett melatonin hormon termelődését. Pedig ennek a határozott immunrendszer-erősítő és igen atioxidáns szerepű hormonnak több ráktípusra is közvetlenül tumorgátló hatása van, ami azonban fényszennyezés esetén megszűnik. A kutatások szerint ennek szerepe lehet a mell-, a prosztata- és a vastagbélrák kialakulásában.

Ugyanakkor az embert éjszaka érő fénytömeggel kapcsolatos vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a nyugodt alvás hiánya, ami felelős több olyan betegségért, mint a felgyorsuló öregedés, az elhízás, a cukorbetegség, összefüggésben állhat a felesleges éjszakai világítással is.

Le a zavaró fényekkel

Bár az éjjeli fényterhelésnek napjainkban egyre inkább ismertek már az orvosi, ökológiai és csillagászati következményei, a hazai jogszabályozásban mostanáig csak a természet védelméről szóló törvényben létezett utalás a fényszennyezésre. Augusztusban változott a helyzet, mivel életbe lépett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet módosítása, ami a fényszennyezés döntő forrását adó településekre koncentrál.

Azt persze mindannyian tudjuk, hogy közvilágításra szükség van. A cél tehát nem is az, hogy kivilágítás nélkül maradjanak a települések, hanem, hogy a valójában értelmetlen, cél nélküli, feleslegesen az éjszakai égboltot megvilágító fényforrásokat kiszűrjék. Így az új szabályozás fényszennyezőnek minősít minden olyan mesterséges, zavaró fényt, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít. Ez ugyanis káprázást, az égbolt mesterséges fénylését, káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. Konkrét határértékeket ugyan nem tartalmaz a rendelet, a törekvés mégis az, hogy elhanyagolható mértékűre csökkenjen a nem megfelelő helyen és irányba kibocsátott fénymennyiség.

Ezért tehát ne lepődjön meg senki, ha a közeljövőben eltűnnek az égboltról a mostanáig oly közkedvelt és a szórakozóhelyek által előszeretettel használt, az égboltra irányított reflektorfények ugyanúgy, mint a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők vagy az indokolatlanul erős fényreklámok, mert ez az egészségünk védelmében történik.

Mi is léphetünk

Persze szabályozás ide vagy oda, marad még elég fény, ami belopózva a szobánkba, hosszú távon káros lehet számunkra. Ezek ellen sem vagyunk ám tehetetlenek! A fennmaradó fényszennyezés káros hatásait mi magunk is meg tudjuk előzni, pár egyszerű biztonsági intézkedéssel, amihez még csak sok pénz sem kell feltétlenül. Egyszerű megoldás például, ha lakásunkat felszereljük jól záródó vastag függönyökkel, redőnyökkel, amellett, hogy kikapcsoljuk az akármennyire is halvány világítást is adó készülékeinket, amivel még áramot is spórolhatunk. Ám ha nem akarunk még ennyi pénzt sem áldozni a fölösleges fények kiszűrésére, akkor vegyük és használjuk a különböző szemvédők valamelyikét, hogy igazán nyugodtan aludhassunk.

Fotó: Profimedia – Red Dot