Endometriózis – alattomos, de gyógyítható

Mi is az endometriózis?

A betegség neve az „endometruim”, azaz a méhet bélelő hámszövet, nyálkahártya nevéből keletkezett, és azt a rendellenes folyamatot takarja, amikor a nyálkahártya szövetdarabjai a méhen kívül máshol is előfordulnak a szervezetben. A hasüregben, a belekben, a méh külső falán és a petefészkeken is megülhetnek ezek a darabkák (ez utóbbi az úgynevezett „csokoládéciszta”), de feltűnhetnek a húgyhólyagon, a hüvelyben, sőt, szélsőséges esetekben akár az agyban, a szemben vagy a tüdőben is. A megjelenésük a havi ciklust követi, csak ellentétben a méh nyálkahártyájával ők nem tudnak kiürülni, így ciszták alakulhatnak ki a hatásukra, vérzés, hegesedés következhet be – a hosszú távú kezeletlenség pedig akár meddőséget is okozhat.

A tünetek és a legveszélyeztetettebb korosztály

Az endometriózis azért az egyik legalattomosabb betegség, mert a tünetei nem kiugróak, ezért gyakran keverik össze más rendellenességekkel, és csupán akkor derül fény a valódi problémára, amikor a várt terhesség nem következik be. Görcsös alhasi fájdalom (főleg a menstruáció környékén, így sokan ennek tudják be a görcsöket), fájdalmas vizelés, kínzó bélmozgások, hasmenés, székrekedés, krónikus kismedencei fájdalom és deréktáji panaszok is kialakulhatnak.

Az a tünet, ami azonban különösen szembeötlő lehet, és valamelyest megkönnyíti a kór felismerését, az sajnos a szeretkezés közben vagy után tapasztalható fájdalom. Az összenövések vagy hegesedések miatt ugyanis az endometriózisban szenvedő nők nagy részének egy idő után annyira kellemetlen lesz a szexuális aktus, hogy szinte teljesen elzárkóznak előle. Ami többek között azért is gond, mert ez a betegség leginkább a fogamzóképes korosztályt érinti, és gyakran épp a közösülés kínjai miatt nő a gyermektelenség esélye.

Van segítség

A jó hír, hogy bár az endometriózis nehezen felismerhető (a nők nagy részénél átlagosan 8 évbe telik a diagnosztizálása, és ezalatt 6 különböző orvosnál fordulnak meg), ha már kiderült a baj, többféle hatékony kezelési mód is létezik. Az egyik legelterjedtebb a sebészeti beavatkozás, aminek során a kóbor szövetdarabokat eltávolítják, ám mivel ez nem teljesen veszélytelen, főként a még gyermektelen nőkre nézve lehet kockázatos, sokan nem vállalják.

De léteznek szájon át vagy injekciós formában alkalmazott gyógyszeres kezelési módok is, és ideiglenes meddőségi tünetek esetén különösen hatékony az egyidejű inszemináció, amikor a spermát közvetlenül a méh üregébe juttatják. Ez a módszer az endometriózisos betegek egyébként mindössze 7-10 százalékra rúgó fogamzási esélyét a többszörösére növeli (egy egészséges nő minden hónapban nagyjából 20-25 százalékos eséllyel esik teherbe). Ha tehát a tüneteink hasonlóak a felsoroltakhoz, és makacsul jelentkeznek minden hónapban, éljünk a gyanúperrel, és kérjünk a nőgyógyásztól laparoszkópos vizsgálatot, hogy az endometriózis ne rejtőzködhessen sokáig.

Fotó: Profimedia – Red Dot