Kokainfüggőként válogatunk az élelmiszerboltban?

Megtudtuk, hogy ha választani kell az egészség és az íz meg az eladhatóság között, hogyan dönt az élelmiszeripar szemrebbenés nélkül az utóbbi mellett, Tisztáztuk a húsfogyasztás egészségügyi kérdéseit is, aztán sokkolódtunk azon, hogy az édesség utáni sóvárgás bizony nem nagyon különbözik az alkoholos vagy drogos függőségtől… A nyugalom megzavarására alkalmas sorok.

R: Nemrégiben olvastam egy cikkedet a cukormentes étkezésről, amiben elhangzott egy számomra rémisztő információ: hogy még a palackos ásványvízben is van cukor. Ez tényleg így van? Mi mindenben fogyasztunk cukrot? Fel tudnál sorolni olyan élelmiszereket, amiket mindennap fogyasztunk, és nem gondolnánk, hogy cukros?

Zs: Lehet, hogy sokkoló lesz a válaszom, de a feldolgozott élelmiszerek 90%-ában van cukor. Ez nemcsak az édességekre vonatkozik, a sós készítményekben, félkész ételekben ugyanúgy megtalálható, illetve, hogy valóban megtalálható-e, ez a kérdés. A gyártók ugyanis két módszert alkalmaznak, hogy elrejtsék a fogyasztók elől a cukrot: vagy nehezen beazonosítható nevek mögé bújtatják, vagy a termék gyártásakor a cukrot nem édesítő összetevőként, hanem mint állományjavítót, stabilizátort vagy térfogatnövelőt tüntetik fel. Pl. galaktóz, maltóz, laktóz, keményítőszirup, vagy kukoricaszirup – ezek mögött mind az a bizonyos cukor rejtőzik! Így találhatjuk meg üdítőkben, gyümölcslevekben, péksüteményekben, gabonakészítményekben, energiaszeletekben, fűszerekben (!), köhögés elleni szirupokban, tejtermékekben, egyes aszalt gyümölcsökben, salátaöntetekben, levesekben, és természetesen a gyorséttermek ételeiben.

R: Ezekből az ételekből naponta kb. hány evőkanálnyi cukor áll össze az emésztőrendszerünkben? Mennyit lenne szabad naponta fogyasztani?

Zs: Konkrét példákat említenék: anyuka vesz a gyermekének egy gyümölcsitalt és egy tejszeletet. Mindkettő főműsoridőben reklámozott termék évek óta. Ez 9 db kockacukornyi mennyiség egy 20 kg körüli gyerek szervezetének. Ez egészen pontosan 30,7 gramm cukor, vagyis az ajánlott napi bevitel háromszorosa – egy uzsonnára.

Anyuka megiszik egy bögre kakaós tejet egy fitt müzli szelettel (ez egyébként kedvencem, mert a ‘fitt’-ben több a cukor, mint a simában). 17 db kockacukornyi mennyiséget jelent. 58,6 gramm cukor, a napi bevitel kétszerese – egy főétkezések közötti kiegészítő étkezésre.

Nők számára naponta 25 gramm bevitele, férfiaknak 37 gramm bevitele ajánlott – ezt kell szem előtt tartanunk. Alapvetően nem a termékekkel van a baj, hanem az összeválogatásuk módjával és hogy nem vagyunk tudatos fogyasztók.

R: Mindennek mi a hosszútávú várható élettani hatása?

Zs: A cukor nagyon alattomos módon hat szervezetünkre, olyan sok rossz hatással, melyet napokig tartana felsorolni. Kimeríti az inzulintermelést, a sejtek nem tudják többé feldolgozni a hihetetlen mennyiségű cukrot, gyakran inzulin-rezisztancia alakul ki. PCOS-t is okozhat nőknél, ez egy nagyon sokrétű hormonális zavar, többek között a meddőségért is felelőssé tehető. Talán senkit nem lep meg, hogy gyakran cukorbetegséget okoz, amely ugyan kezelhető, de jelentős életminőség-romlással jár, jelenleg ugyanis nem gyógyítható. Savasítja a szervezetet, mely számtalan kóros folyamatot indít el, pl. candidiázis alakul ki, elvonja a vitaminokat és a kalciumot, az már csak mellékhatása, hogy elhízást okoz, melynek következményei a civilizációs betegségek: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, rákos megbetegedések.

Gyakran hallom a következő tévhitet: de hát a szervezetnek kell a cukor, abból merít energiát! Az agy is cukorral működik. Ez igaz, de nem így. Az anyagcserénk minden bevitt élelmiszert cukorrá alakít át, de egy rendkívül hosszú és bonyolult folyamat végén. Ha ezt a munkát elvesszük tőle, felborul az egész rendszer. Leginkább úgy tudnám érzékeltetni, hogy az autó is üzemanyaggal megy, amit átalakít a maga módján, miután a tankba töltöttük. Ha egyenesen a motorblokkra tölteném, mi történne? Tönkremenne a szép autónk. Ezt tesszük magunkkal nap mint nap. Autót vehetünk másikat, de testet természetesen nem. Azt meg kell óvnunk az élet végéig.

R: Korábban láttam képeket olyan szerencsétlen gazdasági állatokról, amik úgy néztek ki – már elnézést -, mint Arnold Schwarzenegger fénykorában, felpuklisodott izmokkal. Tejelő marhák és húst adó állatok voltak. Mi a helyzet a húsokkal, azokat is cukrozzák? Milyen takarmányt kapnak általában a nagyipari termelésben? Tudsz erről valamit? A vegetarianizmusnak egészségügyi szempontból ennek milyen hatásai vannak?

Zs: A nagygazdasági állattartás egy katasztrofális ördögi kör: a körülmények és a túlgyógyszerezés miatt a haszonállatok egyre inkább legyengülnek, az immunrendszerük feladja, ezért gyógyítás címszóval még több kemikáliát tömnek beléjük. Erről sajnos saját tapasztalatból beszélek, mert külkereskedőnél dolgoztam egy multinacionális tejipari cégnél. Én rendeltem meg a cukoroldatot, melyet vágás előtt itatnak az állatokkal. Ez többletsúlyt és élénkebb színt biztosít, és természetesen nem ürül ki a húsból, mire az asztalra kerül! A takarmányok növekedési hormonokkal vannak dúsítva, melyek egyértelműen kimutathatóak a szervezetből. Vajon miért is mondogatjuk, hogy minden generáció nagyobbra nő, mint az előző…?

A haszonállattartás borzasztó körülményei miatt folyamatosan antibiotikumokkal tömik őket. Ezeket a húsokat fogyasztva szervezetünk telítődik, rezisztenssé válik az anibiotikumokkal szemben. Nem véletlen a TBC terjedése napjaink jóléti társadalmában. A tuberkulózis baktériumtörzse folyamatosan mutálódik, a jelenlegi antibiotikumok pedig hatástalanok, mert hozzászokott a szervezetünk. Ez is azt mutatja, hogy a természetet nem lehet megerőszakolni következmények nélkül. A tejet adó tehenek a tejgazdaságokban alkalmazott mesterséges megtermékenyítés és a speciális téli takarmány hatására az év 365 napján át adnak tejet és vannak vemhes állapotban. A vemhesség ideje alatt a vérükben, a tejükben és a vizeletükben megnő az ösztrogénszint. Az ösztrogének és egyéb növekedési faktorok összefüggésbe hozhatók a hormonfüggő ráktípusok kifejlődésével, pl. a prosztata, a here, a petefészek, a mell és a méh daganatos betegségeivel. Mindezt vessük egybe az orvostudomány számára már több évtizede ismert ténnyel, hogy a daganatos sejteket az állati fehérje és a cukor táplálja, tartja életben.

Ezek olyan adatok, amelyeknek utána lehet nézni, nem lehet tagadni. Amint valakinek a tudomására jut, mit tesz magával, családjával, valamint a nagyipari állattartás révén a Földdel, teljesen egyértelműen arra a következtetésre kell jusson, hogy mérsékeli, majd megszünteti a hús fogyasztását.

A Kína tanulmány című könyv remekül összefoglalja ezt a jelenséget, ajánlom az olvasók figyelmébe.

R: Korábban arról értesültem, hogy a cukor és ízfokozók iránti függőség leginkább úgy alakul ki, hogy a belekben a cukor erjedése végett alkohol halmozódik fel és a túl sok cukor fogyasztása egyfajta alkoholizmushoz hasonlatos függőséget okoz. Mi igaz ebből? Azt is említetted korábban egy cikkedben, hogy minden szervünket tönkreteszi a cukor, erről tudnál egy kicsit beszélni?

Zs: Ez abszolút igaz. Az ember születésétől fogva kívánja az édes ízeket (nem véletlenül mondja a szanszkrit mádhurja; jelentése: édesség, szerelem), életünk során pedig számtalan kellemes élmény kapcsolódik az édesség fogyasztásához. Ám a lélektani függőség mellé biológiai is társul. MRI és röntgenfelvételeken kiválóan látszik, hogy a cukor és a kokain által kiváltott agyi ingerületek pontosan ugyanolyanok. Teljes az egyezés. A Fed up című amerikai dokumentumfilm két éven át követte gyermekek életét, amelyet az étkezésük, a hús és cukorfogyasztás nagyon komoly arányban fog megrövidíteni, az élelmiszergyártó cégek profitjának maximalizálása érdekében.

Szervezetünk egyszerűen nem tud megbirkózni a hatalmas mennyiségben bevitt finomított cukorral. Nem tudja megemészteni, az állandóan fel-le ugráló vércukorszint kiüríti az inzulint. A cukor bontása a májra marad. Elmondhatjuk, hogy a ma emberének amúgy is rendkívül túlterhelt a mája. A májsejtek méregtelenítő munkájuk során képesek az alkohol átalakítására egy bizonyos mennyiségig, de így a szervezet normális működéséhez szükséges folyamatok elől vonódik el az átalakítást végző enzim. Ezzel nagyon megterheljük májunkat, ami megnagyobbodással reagál. Ez egy súlyos probléma kezdete, hiszen a szervezet fontos védekező bástyáját kezdjük módszeresen tönkretenni.

A másik nagy kiválasztó szervünk, a vese szintén károsodik a sok cukorfogyasztástól. Igazából a végtelenségig folytathatnám az összes szervünk felsorolásával, hiszen a cukor semminek, semmilyen módon jót nem okoz. Előnye, jó tulajdonsága nincs. Rögtön a szájban megkezdi romboló munkáját, fogszuvasodást okoz, megbontja a szájüreg PH-értékét és táplálja a gombákat, baktériumokat. Lefelé haladva ingerli az egész emésztőrendszert, refluxra, fekélyre hajlamosít a savasítás által. A gyomorban lévő káros bélbaktériumokat táplálja, ezzel fenntartja a gyulladást. Rothasztó baktériumok keletkeznek, amely megfigyelhető már csecsemőkorban cukros tea fogyasztását követően. Az erjedés és a vele járó méreganyagok, mellyel túlterhelt májunk nem tud megküzdeni, károsítják a bélrendszert. Az immunrendszerünket, amely javarészt a bélrendszerben lakik, állandóan leterheli a cukor és a cukor által fenntartott gyulladásos, oxidációs állapot. Csoda, hogy nem tud megbirkózni egy egyszerű náthával sem? Hogy állandóan fáradtak vagyunk, úgy érezzük, sosem tudjuk kipihenni magunkat? Fáj minden tagunk, az ízületeink? A cukorral egyszerűen lefárasztod magadat!

R: Sokat hallani napjainkban a különféle E-számokról. Ezek az adalékok, ízfokozók és egyebek egytől egyig egészségtelenek vagy vannak kivételek? Hogy álljunk hozzájuk? Nemrégiben nagy port kavart pl. a kárminszármazék, az eperjoghurtok színezéke, amiről kiderült, hogy egy pajzstetűfélének a „végterméke”. Miért, miként elfogható az élelmiszeriparban ilyen szörnyűségek használata? Pl. az eperjoghurtok ettől veszélyesek vagy csak gusztustalanok?

Zs: Az E-számok körül van egy kis félreértés. Minden anyagot, amit hozzáadnak az élelmiszerhez, jelölni kell, erre alakult ki ez a nemzetközi azonosító rendszer. Felhasználási csoportok szerint osztja fel a számokat, például a színezékek 100-181-ig terjednek, 300-386-ig az antioxidánsok csoportját találjuk és így tovább. Az a probléma, hogy a kategórián belül egymás után következnek a természetesek és a mesterségesek, az egészséges és a károsak. A kurkumának pl. E100 a száma, amely nagy gyógyerejű fűszer és évezredek óta használják színezésre. A betanin, vagyis a céklapor az E162-es. Közöttük kapta viszont a 120-as számot a kárminpiros, azaz a szárított bíbortetű, amely súlyosan allergén, nagy adagban idegkárosító, és légzőrendszeri sokkot okozhat. Ezért csak azt tudom tanácsolni, hogy mindenkinek tanulmányoznia kell az E-számok jelentését és összeállítani a saját személyes „feketelistáját”, amelyet aztán megpróbál elkerülni.

R: Milyen élelmiszereket javasolsz naponta fogyasztásra? Milyen a helyes táplálkozás véleményed szerint a mindennapokban?

Zs: Minden szervezet más, életkor, foglalkozás, esetleges problémák szempontjából. Néhány alapszabály azonban mindenkire érvényes:
– Szorítsuk vissza a hús mennyiségét, míg végül teljesen kiiktatjuk a fogyasztását
– Minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasszunk. Ezek az ipar profitját elősegítő termékek, hatásuk az egészségre kijelenthetően káros.
– A bolti joghurtok nagy része műanyag termék, cukorral, mesterséges színezékkel, aromával. Otthon készíthetünk joghurtot saját ízlésünk szerint, cukormentesen, valódi gyümölcsből. Sem plusz időnkbe, sem plusz anyagi ráfordításba nem fog kerülni, sőt!
– A jó zsiradékok nagyon fontosak egészségünk szempontjából, és a súlynövekedést nem ezek okozzák. Abszolút tiltólistás a margarin, és a hidrogénezett eljárással készült növényi zsiradékok. Egészségvédő és finom az olívaolaj, a kókuszolaj vagy –zsír, és a ghí, azaz a tisztított vaj.
– Ne fogyasszunk finomított cukrot, vagy ilyen tartalmú élelmiszereket. Persze ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk az édes íz élvezetéről. Nagyszerű, egészséges megoldások vannak helyette, mint a sztévia, nyírfacukor, valamint a méz.
– Étrendünk alapját a teljes kiőrlésű, nem finomított gabonák, a hüvelyesek, a zöldségek és a gyümölcsök alkossák.
– Ne essünk semmilyen divatdiéta csapdájába, minden megvonásos fogyókúra hiánytüneteket fog előidézni, nem tartható fenn folyamatosan, és rövid látszateredmény után többet fogunk visszaszedni, mint amennyit fogytunk. Azon kívül sok, fel nem ismert betegség állhat a sikertelen fogyókúrák mögött, főleg a nőknél. Érdemes dietetikus vagy táplálkozási tanácsadó segítségével elkészíteni egy személyre szabott, egyéni preferenciákat igénybe vevő, ezért fenntartható étkezési tervet és ezzel egy életmódváltást.
– Van egy pár vitamin, ásványi anyag és fűszer, amit mindenkinek javasolnék. Röviden: C vitamin, D vitamin, omega-3 zsírsavak, nőknek a vas, valamint a kurkuma és a fahéj. Figyeljünk arra, hogy ne szintetikus eredetűek legyenek, ugyanis azzal szervezetünk nem tud mit kezdeni. Ezek a kiegészítők mind elérhetőek természetes, tiszta, vegetáriánus forrásból.

R: Milyen helyettesítőket tudnál javasolni, ha valaki él-hal az édességekért, finom nassolnivalókért, és milyen lépcsőkben érdemes megpróbálni leszokni a cukorfélékről?

Zs: Manapság már nem kell lépcsőkben gondolkodni, hiszen annyira jó cukorpótlók vannak, hogy nem lesznek elvonási tünetek. Cukorpótlónak nevezzük azokat a természetes alapú, növényi készítményeket, amelyek nagyon kevés vagy nulla kalóriát tartalmaznak, nem emelik meg a vércukorszintet, nem rontják a fogakat, és nem savasítanak. Ilyen a nyírfacukor, az eritritol és a sztívia. A sztívia egy fűszernövény, mely százszor édesebb a cukornál, miközben kalóriatartalma, szénhidrát és cukortartalma nulla. Nagyon gazdaságos, hiszen ereje miatt minimális adagokban kell használni. A növény mellett, melyet otthon, cserépben is nevelhetünk, kapható por, tabletta vagy cseppek formájában. Pár évvel ezelőtt sokakat elrémisztett, hogy mellékízét érezték. A mostani készítmények már abszolút cukor-ízűek. Ahol tömegre is szükség van, mint például a sütés, ott a sztívia nem használható. A nyírfacukor számomra a tökéletes cukorhelyettesítő, minden alkalomra. Sokat kérdeznek az adagolásáról: általában 1:1-ben lehet helyettesíteni a cukorral. Tapasztalataim szerint, aki elhagyja a finomított kristálycukor és a mesterséges, ízfokozott ételek fogyasztását, annak visszaáll a természetes ízérzékelése, és sokkal kevesebb édesítőt fog használni.

Egy dolgot nem lehet a nyírfacukorral: keleszteni. Ez is azt igazolja, hogy nagyon jó hatással van a szervezetre, hiszen ha nem táplálja a gombákat, mint az élesztőgomba is, akkor nem savasít, fogyaszthatják candidában szenvedők is. Nem emeli meg a vércukorszintet, mert nem vált ki inzulinreakciót, így cukorbetegek számára is fogyasztható. Szénhidráttartalma nem felszívódó rostból áll, így sem az alakunkat, sem az energiaszintünket nem veszélyezteti. Az eritritol hasonló tulajdonságokkal bír, mint a nyírfacukor, kalóriatartalma viszont majdnem nulla. Édesítésre, sütés-főzésre, mindenhogyan használható. A neten számtalan receptet találni, ahol tapasztalataikat is megosztják a felhasználók. Látjuk tehát, hogy az édes ízek élvezetéért nem kell egészségünket kockára tenni. Megoldható lemondás nélkül is az életmódváltás. Én ebben segítek az embereknek, és nagyon boldog Vagyok, amikor fél, egy év múlva sok-sok panasz elmúlásáról számolnak be, a cukor és a mesterséges élelmiszerek elhagyásának köszönhetően.

Fotó: Profimedia – Red Dot