Főoldal > EGÉSZSÉG > A munkanélküliségtől jobban félünk, mint az asztmától

A munkanélküliségtől jobban félünk, mint az asztmától

asztmabetegségegészséggyógyulásmunkanélküliség
0 0

Írta:

A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet já

A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet játszanak az asztmája kialakulásában. Mit tegyen, ha asztmás és erősen szennyezett, a légutakat károsító környezetben dolgozik?

Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology, az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) tudományos kiadványában megjelent közlemény szerint, az asztmás betegek mindössze 15 százaléka beszéli meg orvosával, hogy a munkája miként hat a betegségére. Egzisztenciális félelmeik miatt a legtöbben inkább figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, mert attól tartanak, hogy egészségük megőrzése érdekében a szakember munkahely váltást, vagy pályamódosítást javasolna.

A foglalkozási asztma létező betegség: az asztma megjelenése, vagy a meglévő betegség rosszabbodása a munkahelyi körülményekhez köthető. A legveszélyeztetettebb munkakörök, ahol a munkavállaló tartósan a légutakra káros környezetben dolgozik. A betegség kialakulásában, ill. a meglévő asztma rosszabbodásában a klasszikus allergiás eredet mellett a légúti irritánsok hosszú távú ismétlődő belégzése játszik szerepet – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr-, a pékek liszt-, a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek-, a lakkokkal dolgozók izocianát- és a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Veszélyeztetett csoport még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók köre is.

A betegség jellemzően aluldiagnosztizált, hiszen a betegek töredéke ismeri csak be orvosának, hogy munkájának köze lehet a betegség megjelenéséhez, vagy tünetei rosszabbodásához. A közleményben megjelentek szerint, habár mindössze 15% vállalja fel a betegségét, valójában 46% az, akinél a panaszok valamilyen formában összefüggésbe hozhatók a munkahelyi körülményekkel. Adódik a kérdés, hogy mit tehet az, aki hasonló helyzetbe kerül és választania kell a megélhetés és az egészség közt.

Dr. Potecz Györgyi szerint mindenekelőtt fontos utána járni, hogy a betegség valóban foglalkozási asztma-e. Gondoljuk át, hogy milyen gyakran tapasztalunk esetleg rohamokban jelentkező köhögést, nehézlégzést a munkahelyen. Ha a tünetek a hétvége, szabadság folyamán javulnak, majd hétfőn ismét felerősödnek, akkor feltehetőleg valóban a munkahelyi környezetben található a kiváltó ok. Ekkor érdemes szakemberhez fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok – allergia teszt, légzésfunkció – elvégzését követően személyre szabott asztma kezelési tervet állít össze. Kiegészítve a munkavédelmi előírások betartásával – szájmaszk viselése, megfelelő szellőzés – sok esetben már megoldást jelent a betegség kezelésére, ezáltal a zavartalan munkavégzésre is. A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása, de sokaknak mégis szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Ebben az esetben a váltás elengedhetetlenné válik – teszi hozzá a főorvosnő.

Forrás: www.tudokozpont.hu

Fotó: Profimedia – Red Dot


További cikkeink a témában