Mivel a legtöbben szeretjük használni az agyunkat, igyekszünk azt különféle módszerekkel karban tartani. Mindenféle trükköt hajlandók vagyunk bevetni, hogy élesedjen elménk, de bizonyára arra kevesen gondoltak még, hogy egy kis éhezéssel és a dohányzásról való lemondással is javíthatunk a memóriánkon.
Pedig így van, legalábbis erre utal két közelmúltban napvilágot látott tanulmány is.
Böjtölj és emlékezz jobban!
Japán kutatók muslicákkal végzett kísérleteikre alapozva állítják, hogy az emlékezetre jótékony hatással van egy kis élelemmegvonás. A felmérés során éhes és jóllakott muslicák egy-egy csoportjának viselkedését hasonlították össze. Mindkét csoporttal mintát szagoltattak, majd áramütést mértek rájuk. Másnap újabb két szagmintát adtak a rovaroknak, ezek közül az egyik az előző nap bemutatott, míg a másik attól eltérő volt. Azt tapasztalták, hogy az éhes ecetmuslicák 70 százaléka elkerülte a korábban áramütéshez vezető szagot, de a megetetett egyedek nem differenciáltak a két minta között.
A tudósok szerint ez a viselkedés azzal magyarázható, hogy az éhes rovarok testében leesett a cukorszint csökkentéséért felelős hormon mértéke. Ez pedig fehérje felszabadulást okozott az agyukban, ami javította memóriájukat. Megfigyelték azt is, hogy az élelemmegvonás mértéke sem mindegy, hiszen a több mint húsz órás, szélsőséges éhezésnek kitett egyedek emlékezőképessége ugyanakkor romlott. A Tokiói Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja úgy véli, hogy vizsgálataikkal az emberi emlékezet működését is jól jellemzik, bár ennek végleges bizonyításához további kísérletekre lesz szükség.
Füstbe ment gondolatok
Míg az éhezés jótékony hatással bír a memóriára, addig a dohányzás kifejezetten károsítja azt – állítják ugyanakkor britt tudósok csaknem 9000 emberen végzett felmérésükre hivatkozva. A kutatók a vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, hogy a szívroham és a szélütés valószínűsége és az agy állapota között milyen kapcsolat van. Ehhez a mellett, hogy vizsgálták az érintettek egészségét és életvitelét, teszteket is végeztek velük, hogy felmérjék memóriájukat, valamint tanulási és következtetési képességüket. A teszteket aztán a követéses vizsgálat 4. és 8. évében is újra elvégezték.
Eredményeik egyértelműen azt igazolták, hogy már fiatal korban oda kell figyelnünk egészségünkre, hiszen a mai világban az éveink számának gyarapodásával nemcsak a szívroham és a stroke kockázata nő, de a szellemi hanyatlás mértéke is. Ráadásul vizsgálataik során kimutatták azt is, hogy egyértelmű kapcsolat van a dohányzás és a teszteken elért alacsonyabb pontszám között, és kisebb mértékben ugyan, de a magas vérnyomás és a túlsúly is hatással volt a teljesítményre, az agy állapotára.
Egyébként a kutatók több olyan kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a felgyorsult szellemi hanyatlással, és amelyeken az életvitel módosításával változtatni lehetne. “Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy szükségük lenne bizonyos életviteli változtatásokra, hogy csökkentsék a kognitív hanyatlás kockázatát” – hangsúlyozta a vizsgálatban részt vevő kutatók egyike, Aley Dregant. Más szakemberek ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani kutatás is azt igazolta, hogy a dohányzás és a magas vérnyomás felerősíti a gondolkodás hanyatlását és egyben megnöveli a későbbiekben az időskori elbutulás kockázatát. Szerintük ennek megelőzésére nagyon fontos lenne, hogy már 30 éves kor körül, sőt azt megelőzően is odafigyeljünk szív- és érrendszerük egészségére.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |