Az elhízás és más betegségek kialakulása közötti összefüggés régóta köztudott, de gondoltad volna, hogy nem mindegy, hová hízol? A legveszélyesebb a has-, csípő és deréktájon lerakódott zsírréteg, de a többi zsírpárnára is érdemes odafigyelni.
Derék-csípő arány: szív- és érrendszeri megbetegedések, trombózis
Kanadai tudósok szerint az infarktus kockázata a derék-csípő arányból megjósolható. Az úgynevezett centrális, “alma” típusú elhízásnál a zsír leginkább a hasra és a törzsre, míg az úgynevezett perifériás, “körte” típusú elhízásnál a hasra és a combokra koncentrálódik. Előbbi a szív- és érrendszeri, utóbbi mozgásszervi és visszér betegségekre hajlamos. Centrális elhízásnál a derék körfogatát a csípőéhez viszonyítva nőknél 0,85, férfiaknál 0,9 érték a mérvadó.
A széles csípő, vastag derék a trombózis kockázatát növeli – állapította meg dán kutatás. Kutatásukban megállapították, hogy a vastagabb derék a férfiaknál, a szélesebb csípőméret pedig a nőknél növeli jelentősen a trombózis kockázatát.
Deréktáji zsír: asztma, halálozás
Német kutatók szerint a has tájon lerakódott zsír növeli a halálozási kockázatot, még akkor is, ha a BMI (testtömegindex) a normális tartományon belül van. A derékbőség 5 cm-es növekedésével a halálozási kockázat 17 százalékkal nő a férfiak, míg 13 százalékkal a nők esetében. A nőknél 100 cm feletti, a férfiaknál 120 cm feletti derékbőség duplájára emeli a korai halálozás esélyét. A zsírszövet ugyanis citokint, hormonokat és más az anyagcserében aktív összetevőket választ ki, melyek olyan krónikus betegségekhez járulnak hozzá, mint a daganatos-, és a keringési megbetegedések.
A hastáji zsírréteg az asztmás betegségeket is befolyásolja. Egy amerikai kutatás szerint a túlsúlyos nők kétszer nagyobb eséllyel lesznek asztmások, mint a normál súlyú társaik, extrém elhízás esetén az esély háromszoros. A kutatás szerint az olyan alma-típusú nők, akik 88cm-nél nagyobb derékbőséggel rendelkeznek, nagyobb eséllyel lesznek asztmásak.
Vastag nyak: szívinfarktus
Amerikai kutatók szerint a vastagabb nyak, magasabb vércukorszinttel jár együtt, amely a koszorúér betegségek kockázati tényezője.
Csuklóvastagság: inzulinrezisztancia
Amikor a szervezet nem termel elég inzulint, nem tudja megfelelő szinten tartani a vércukorszintet – ez a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik kockázati tényezője. Olasz kutatók szerint a csuklótérfogat 12-17 százalékban mutatott összefüggést az inzulinrezisztanciával. A jó hír az, hogy a csukló mérése gyors és fájdalommentes és nem a zsírréteg a lényeges, hanem a csontos rész. Szerintünk ugyanis a magas vércukor és a megnövekedett csonttömeg között van az összefüggés.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |