Az Amerikai Rákellenes Társaság 1976-ban közzétett ötlete alapján vált minden november harmadik csütörtökje Füstmentes Nappá. Láncdohányos, erős dohányos, kocadohányos, passzív dohányos, társasági dohányos − ők mindannyian érintettek a dohányzás következményeiben. De mi jellemző például a munkahelyi dohányzásra?
Riasztó adatok, amelyek azonban mégsem rettentik el a dohányosokat
A dohányzás egészségügyi és gazdasági következményei világszerte és Magyarországon is riasztóak. Statisztikai adatok szerint a világon egymilliárd ember dohányzik, azaz a Föld lakosságának több mint 13,5%-a. Ez az arány Magyarországon magasabb: a teljes lakosság 29%-a dohányzik. A nemek arányát illetően elmondható, hogy a férfiak egyharmada, míg a nők negyede dohányos. A dohányzás következtében évente világszerte 5 millió ember veszti életét, s további 600.000 ember a passzív dohányzás miatt hal meg.
A munkahelyi dohányzásról
Régebben dohányos és nem dohányos kollégák egy irodában dolgoztak, s ez rengeteg konfliktust eredményezett. A dohányosok kiközösítve érezték magukat, a nemdohányzók pedig kénytelenek voltak elviselni a cigarettafüstöt, a passzív dohányzást, amely ugyancsak káros az egészségre. Ez a helyzet 2012 januárjában szűnt meg, ettől az időponttól törvény tiltja a dohányzást zárt térben és a munkahelyeken. A dohányfüstmentes környezet megteremtése érdekében a dohányosok kiszorultak az éttermekből, iskolákból, egészségügyi intézményekből és a munkahelyekről. A rendelkezés értelmében általában az irodaházak előtt alakítottak ki számukra kisebb területeket, ahol rágyújthattak. De mi is ennek a következménye?
A dohányosok társasági eseményként élik meg, ha lemennek az irodaépület elé cigarettázni, esetleg egy kávé vagy édesség kíséretében. A tervezett egy szál cigaretta helyett a társaság, a beszélgetés kedvéért rágyújtanak a második, esetleg harmadik szálra is, így máris többet szívnak, mint tervezték. A cigarettázáshoz pozitív élmény kapcsolódik – szünetet, feltöltődést, beszélgetést jelent, a káros következményekre ilyenkor kevésbé figyel a dohányos.
A munkahelyi dohányzás új formája azonban újabb konfliktusokat szülhet: a nem dohányzó kollégák jogosan nehezményezik a munkaidő alatti, sorozatos cigarettaszüneteket. Az erős dohányosok esetében napi sokszor tíz perc is lehet a munkaidő kiesés.
Előfordul az is, hogy nemdohányzók csatlakoznak az épület előtt füstölgőkhöz, így bár önszántukból, de passzív dohányossá válnak, érintve ezáltal a dohányzás minden következményével. Jó, ha tudjuk, hogy a szervezetbe passzívan bejutó dohányfüst éppúgy tele van toxikus anyagokkal, mintha mi magunk szívtuk volna el a cigarettát.
A munkahelyi dohányzás veszélye tehát, hogy a kollégákkal való rágyújtás egy kellemes és érdekes élménnyé válik, egy várva várt jutalommá, ami színesíti a munkanapot, így még erősebb kötődés alakulhat ki a dohányzás irányában.
Forrás: Hellercom
 |
 |
 |
 |
 |