Hazánkban a csecsemők megközelítőleg 8,5 százaléka koraszülött. Vannak, akik nem érik meg az egy éves kort sem, és vannak, akikre akár élethosszig tartó küzdelem is várhat a maradandó károsodások miatt.
A koraszülést leggyakrabban kiváltó kockázati tényezők, előjelek felismerésével azonban lehet tenni azért, hogy elkerüljük a bajt, ezért fontos tudni, hogy mire kell odafigyelni a várandósság alatt.
2016-ban január és szeptember között összesen 68.802 csecsemő született Magyarországon a KSH adatai szerint. Ám sajnos ezer élveszülésre átlagosan négy halálozás is jutott, amelynek egyik legfőbb oka a koraszülés, ugyanis a betöltött 37. terhességi hét előtt és 2500 gramm alatt világra jött csecsemőknél nagyobb eséllyel alakul ki életveszélyes szövődmény.
„Az életben maradt koraszülött csecsemők közül többen maradandó károsodást szenvedhetnek, mivel éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak: leggyakrabban agykamrai vérzés, elhúzódó sárgaság, légzészavarok, vakság, süketség, súlyos fertőzések lépnek fel. A koraszülés okai sok esetben nem ismertek, és sajnos nem is lehet teljes mértékben kiküszöbölni a veszélyt, de van pár előjel és előidéző tényező, amelyekre odafigyelve gyakran elejét lehet venni a problémának” – mondja Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa és szülész-nőgyógyász szakorvosa.
Fertőzések A hüvelyi fertőzésekről általánosságban elmondható, hogy fontos időben észlelni és kezeltetni őket, mert a koraszülést így el lehet kerülni. Javasolt a családtervezés keretében, még a fogamzás előtt az ilyen szexuálisan terjedő betegségek szűrése és esetleg kezelése a pár mindkét tagjánál, illetve a nemi úton terjedő betegségek kiküszöbölése miatt terhesség alatt javasolt óvszert használni.
Káros szenvedélyek Várandósság alatt mindenképp kerülni kell az alkoholfogyasztást, a tudatmódosító szerek használatát és a dohányzást is. „A terhesség során a kismama és a magzat szimbiózisban élnek: a dohányzás azonban a szén-monoxid-tartalom miatt gátolja a tápanyag és az oxigén eljutását a méhlepényhez, ami így idő előtt leválhat és koraszülést eredményezhet” – magyarázza az orvos.
Terhességi toxémia A korábban terhességi mérgezésként is emlegetett betegség a várandósság második felében alakulhat ki: a magas vérnyomás és fehérjevizelés együttes jelentkezése alapján lehet felismerni. A méhlepény ilyenkor nem képes elegendő mennyiségű tápanyagot és oxigént szállítani, ami kedvezőtlenül hat a magzat fejlődésére. „A jó hír, hogy a terhességi toxémia kockázatát az első trimeszterben szűréssel már meg tudják állapítani, és megelőző kezeléssel a kialakulás valószínűségét jelentősen csökkenteni vagy késleltetni lehet” – hangsúlyozza a Czeizel Intézet szakorvosa.
Kórelőzmény Általánosságban elmondható, hogy minél több spontán vagy művi vetélésen esett át egy nő, annál nagyobb a valószínűsége, hogy leendő gyermeke koraszülöttként jön majd a világra. A korábbi koraszülésekkel is számolni kell: egyes adatok szerint az ismétlődési kockázat 25-50 százalék is lehet!
Stressz Az állandó belső feszültség és idegeskedés hozzájárulhat a várandósság alatti komplikációk kialakulásához, a vetéléshez és a koraszüléshez. Amennyiben túl sok felkavaró esemény történik, vagy tartós a feszült állapot, akkor a stresszhormon mennyisége nőni kezd, ami sűrűbb méhösszehúzódásokat eredményez. Ezért nagyon fontos, hogy a kismama amilyen gyakran csak teheti, ellazuljon, és elegendő időt pihenjen: segíthet egy kellemes séta, kismamatorna vagy meditáció is a nyugalom visszanyerésében.
Forrás: Red Lemon
 |
 |
 |
 |
 |