Mindig csodálkoztál azon, hogy miért vagy teljesen használhatatlan, képtelen átlátni a dolgokat egészen addig, amíg nem iszod meg a reggeli kávéd?
A párod viszont élénk egész nap koffein nélkül is? Nos, kiderült, a szüleid hibáztathatók érte. A kávéfogyasztás mennyisége és gyakorisága ugyanis genetikai adottság, derült ki a Harvard Egyetem hónap elején megjelent tanulmányából.
A kutatók 120.000 kávéfogyasztót vontak be a vizsgálatukba világszerte, és megállapították, hogy valójában 6 speciális genetikai variáns felelős a kávé utáni sóvárgásért. Az első kettő nem más, mint a génekkel kapcsolatos koffein anyagcsere, a második párnak pedig a BNDF and SLC6A4 génekhez van köze, amelyek más függőségekkel is kapcsolatba hozhatók, mint amilyen a dohányzás is. „Ezek a gének egyértelműen szerepet játszanak a kávé jutalmazó hatásában”- magyarázza Marilyn Cornelis, a tanulmány szerzője. Azonban az utolsó kettő a legmeglepőbb. Ezek a variánsok ugyanis a glükóz és a lipid (avagy a vércukor és a koleszterin) anyagcserével hozhatók kapcsolatba, megmagyarázva a korábbi kutatási eredményeket, azaz, hogy a kávéfogyasztóknak magasabb a vércukorszintje, de alacsonyobb a koleszterinszintje és a vérnyomása.
Hogy ez mit is jelent pontosan? Azok az emberek, akiknél dominánsak ezek a variánsok, gyorsabban dolgozzák fel a koffeint. Ez magyarázatot ad arra a különös jelenségre, hogy egyesek este 6-kor még megisznak egy nagy adag cappuccinót, mégis elnyomja őket az álom, míg mások egész éjjel forgolódnak már akkor is, ha ebéd után megisznak egy bögrével. A megnyugtató hír, hogy nem kell aggódnod, ha túl sok kávét fogyasztasz, mivel az emberi szervezet önszabályozó. Így ha késő délután úgy érzed, meghalsz egy tejeskávéért, ne vond meg magadtól! A tested jól tudja, mit üzen neked.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |