A vérrögök kialakulása elleni véralvadásgátlók már régóta igen hatásosnak bizonyulnak a mindennapi gyakorlatban, ám érdemes tudni, hogy bizonyos készítmények tartós alkalmazása esetén kicsit megnő a csontritkulás, csonttörések esélye. A témáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Van, hogy a betegnek élete végéig szüksége van véralvadásgátlóra
A véralvadásgátlók a trombózis kezelés és profilaxis fontos elemei, hiszen típusuktól függően különböző utakon befolyást gyakorolnak a véralvadás bonyolult folyamatára. Fajtájukat tekintve léteznek heparinok, kumarinok és az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC). Azt, hogy melyik készítményt szükséges alkalmaznia a betegnek, azt minden esetben szakorvos dönti el, csakúgy, mint a használatuk idejét. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az illető élete végéig véralvadásgátló terápiára szorul – ilyenkor sajnos megnő az olyan mellékhatások kockázata, mint pl. az osteoporosis, vagyis a csontritkulás.
Milyen hatással van a csontokra a véralvadásgátló?
A kumarin típusú véralvadásgátlók hatásmechanizmusa a K-vitamin hatásának gátlásában rejlik, mivel ez a vitamin segíti a vérrögök kialakulását úgy, hogy hozzájárul az oldható fibrinogén fibrinné válásában. Ez pedig lerakódva az ér belsejében szilárd dugót képez, ami megakadályozza a nagyobb vérvesztést. Így tehát, amennyiben gátolva van a K-vitamin hatása, úgy a vérrögök keletkezésének esélye is csökken.
„A kumarin típusú, K-vitamin antagonisták azért okozhatnak csontritkulást, mert ugyanolyan típusú fehérjék elkészülése után végzett un. poszttranszlációs módosításban vesznek részt, mint amik a csontokat is felépítik. Bizonyos alvadási faktorok (II, VII, IX, X) egyik végénél elhelyezkedő glutaminsav(ak) karboxilálását végzi egy enzim, aminek a koenzimje a K- vitamin. Ha elfogy a K-vitamin (ezt csinálják a kumarinok) leáll ez módosulás és inaktív fehérjék képződnek. A csontokban ugyanígy van: a nem módosult fehérjék nem épülnek be a csontba. Ezért – főleg nőknél – kialakulhat (igen ritkán és évekig tartó kumarin szedés után) az osteoporosis”- magyarázza prof. Blaskó György.
A K-vitaminnak igen fontos szerepe van a csontok egészségében, hiszen hozzájárul azok növekedéséhez és regenerálódásához, a kalcium-egyensúlyhoz, ráadásul a D-vitamin hatását is támogatja. Éppen ezért, azoknál, akik tartósabban kumarin típusú véralvadásgátlót szednek, nagyobb az esélye csontritkulásra, csonttörésekre, mivel a vitamin hatása nem teljes- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy 4 évtizedes praxisa alatt, több száz beteg kumarin kezelése kapcsán 10 alatt volt azoknak a száma, akiket kifejezetten sújtott a probléma.
Mit lehet tenni?
Először is, amennyiben kumarin-típusú véralvadásgátlót szed, érdemes rendszeresen ellenőriztetnie csontjai állapotát, valamint odafigyelnie arra, hogy bár nem túl nagy mennyiségben, de minden nap fogyasszon közel azonos mennyiségű K-vitaminban gazdag ételt (pl. narancsot). Kezelőorvosával egyeztetve, ha szükséges, más készítményre is válthat, mivel pl. az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) nem befolyásolják a K-vitamin hatását, ráadásul ekkor nincs szükség rendszeres INR szűrésre sem, valamint nem kell tartani gyógyszer-és étel kölcsönhatásoktól sem.
Forrás: Trombózisközpont
 |
 |
 |
 |
 |