A hűvösebb idő beköszöntével a szúnyogok, legyek, pókok és poloskák is menedéket keresve a lakásunkba költöznek. Ebben az időszakban ezért megnő a különböző rovarcsípések miatt orvoshoz forduló betegek száma.
Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának tapasztalatai szerint a legtöbb problémát a fájdalmasan duzzadt, vagy az elfertőződött csípések okozzák.
Lehetek allergiás a csípésre?
A rovarok (szúnyog, hangya, poloska stb) nyálában olyan enzimek találhatók, melyek szövetkárosító hatásúak. A rovarok szúrása vagy harapása helyén emiatt kiterjedt duzzanat, esetleg hólyagcsák vagy bevérzés is keletkezhet. Az egyéni érzékenység ezekre a rovarokra nagyon különböző, de valódi allergiás reakció lezajlása ezekben az esetekben egyelőre nem bizonyított.
Szúnyog vagy légy csípett meg?
Szúnyogcsípés után néhány perccel a bőrön viszkető, vörös, duzzadt csalángöb jelentkezik, melynek közepében többnyire látható is a szúrcsatorna. Bizonyos egyének túlérzékenyen reagálhatnak a csípésre, akár 3-5 cm-es vörös udvar is lehet a csípés helyén, középen bevérzéses tünetekkel, amely 3-5 napig is fennállhat.
Az úgynevezett „púpos szúnyogok” valójában apró fekete legyecskék, melyek főleg vízpartokon tömegesen rajzanak. A csípésük valójában marás vagy harapás, a helyükön pedig kicsiny bevérzett fekélyek maradhatnak.
A szúnyogok és legyek harapása lokális reakciót okoz, általános rosszullét szúnyogcsípés után nem fordul elő, de többszörös csípés esetén testszerte jelentkezhet kiütés.
Pók vagy ágyi poloska?
Mivel mindkettő „hangtalan” és – különösen az ágyi poloska – nehezen észrevehető, ezért mindkét rovar könnyen gyanúba keveredhet, ha csak az utánuk maradó csípések utalnak arra, hogy hívatlan lakótárssal osztjuk meg otthonunkat. Gyakran kérdezik a betegek, hogy milyen rovarral állunk szemben, de ezt a gyakorlatban sajnos nem tudjuk megkülönböztetni, a kisütés alakja vagy mérete alapján nem tudjuk beazonosítani – magyarázza dr. Garaczi Edina. Ha a csípés helyén a bőr jelentősen feldagad, vagy az egész egy lila foltot hagy maga után, akkor nem lehet pontosan elkülöníteni, hogy egy vagy 2 csípésnyom látszik-e. Sokszor az éjszakai csípés után csak másnap délben, vagy délután kezd erőteljesen viszketni a terület vagy megdagadni a kar, lábszár, esetleg a ízületek- ez mindkét rovarnál igaz. A tünetek 2-3 napig inkább erősödnek és csak a harmadik nap után csökken a duzzanat- így ez sem segít a rovarok pontos meghatározásában.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A hagyományos védekezési mód a rovarháló (szúnyogháló) alkalmazása, ezen kívül az illóolaj keverékek (eukaliptusz, levendula), valamint a bőrön használható, szintén illóolajokat tartalmazó rovarriasztó sprayk is hatékonyan tartják távol a szúnyogokat, kullancsokat. Túrázáshoz, vízparti kiránduláshoz megfelelő védőruházat viselése javasolt. Speciális vegyszereket használó rovarirtó cégek segítségét érdemes kérni ágymatracban, kárpitokban található mikroszkópos méretű ágypoloskák kiirtásához.
Mikor igényel egy rovarcsípés komoly orvosi ellátást?
Amennyiben a csípés helyén tenyérnyinél nagyobb területen bőrpír, duzzanat, hólyagok jelentkeznek, vagy ha apró kiütések testszerte jelennek meg, akkor érdemes orvoshoz fordulni.
Ha a duzzanat olyan mértékű, hogy például egy adott ízület mozgását akadályozza, szintén szükséges szakorvosi vizsgálat.
Ha 2-3 nap után- főleg a vakarózás miatt- elfertőződik a terület, esetleg láz, rossz közérzet jelentkezik, akkor másodlagos baktériumfertőzés állhat fenn, ilyenkor szintén javasolt az orvosi vizsgálat.
Kisgyermekek gyakran érzékenyen reagálnak rovarok csípésére, az arcon a homlok bőre fájdalmasan megduzzadhat, a szemhéjak is feldagadhatnak, kézfej vagy lábfejduzzanat is jelentkezhet. Ezek riasztó tünetként jelennek meg, de általános rosszullét ezeket sem kíséri.
A kezelésben a helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek a leghatékonyabbak, emellett az antihisztamin tabletták csökkentik a viszketést és a duzzanatot. Calcium ebben az esetben sem segít!
Forrás: Budai Allergiaközpont