Mi az a szérum koleszterin? Mikor kell csökkenteni?

A koleszterint mi magunk is termeljük

A koleszterin a testzsírok, – lipidek egy típusa és két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket, másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Ugyanakkor, ha túl magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben és számos szív-érrendszeri betegséghez vezethet.

Mi is az a szérum koleszterin?

A szérum koleszterin tulajdonképpen maga az összkoleszterin, ami magában foglalja a HDL és az LDL koleszterint. Az úgynevezett nagylabor vizsgálatnál, a vért elemezve mindet külön szokták feltüntetni.
Tudni kell, hogy ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással, hiszen ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
A normál koleszterinszintet általában 5.2 mmol/liter alatt szokták meghatározni, az 5.2-7 közti értéket tartjuk határértéknek, és ha efölött van az érték, azt már kórosnak szokás nevezni. Azt, hogy az orvos hogyan bírálja el a kapott értéket, számos tényező befolyásolja. Ilyen például a HDL / LDL szintek aránya, a triglicerid szint, az elhízás mértéke és a vérnyomás.

– Amikor arról döntünk, szükséges-e csökkenteni a koleszterinszintet, valóban sok szempontot figyelembe kell vennünk – hangsúlyozza Vaskó doktor. – A fentieken túl azt is, hogy milyen a családi kórelőzmény, dohányzik-e az illető, van-e cukorbetegsége, mozog-e rendszeresen, mennyi alkoholt fogyaszt, jelentkeznek-e nála a metabolikus szindróma tünetei, mennyi szénhidrátot fogyaszt. Ha férfiról van szó, tekintetbe vesszük, elmúlt-e 45 éves, nőknél a menopauza előtti és utáni állapotot különítjük el.

Miért lehet szükség koleszterincsökkentőre?

Általánosságban elmondható, hogy ha valakinek magas a HDL-koleszterinszintje és alacsony az LDL-é, egészséges szinten lesz a szérum koleszterin is. Ez azért is van, mert a HDL segít csökkenteni az LDL szintjét a vérben, és bizonyos mértékig azt is akadályozni tudja, hogy az LDL „összegyűjtse” a plakkokat, amelyek később szűkítenék az ereket. Ha viszont az LDL koleszterin van túlsúlyban, az közvetve megakadályozhatja, hogy elég vér és oxigén jusson a szervekhez és szövetekhez, ez pedig komoly következményekkel járhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. – Mindezt mérlegelve kell döntenünk az esetlegesen szükséges koleszterinszint-csökkentésről. Tudniillik más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség kulcsa. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a rendszeresség azért is fontos, hogy ellenőrizhessük az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathassunk azon.

Forrás: Budai Kardioközpont