A fehérköpeny-szindrómával ellentétben az álcázott hipertónia esetében a magasvérnyomás betegek alacsonyabb értékeket produkálnak az orvosnál, mint otthon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenség okaira és veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Rutinvizsgálaton nehéz felismerni
Spanyol kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelyből kiderül, hogy a magasvérnyomás betegek 39 %-a az orvosnál normál eredményeket „produkál”. Ez az úgynevezett álcázott hipertónia, amelynek veszélyeire már az American Heart Association és az európai szakmai szervezetek is figyelmeztettek. Ez a jelenség ugyanis súlyos következményekkel járhat, hiszen a rutinból végzett eljárással nem lehet felismerni, kezelés nélkül viszont egyre nagyobb következményes veszély fenyegeti a szerveket és a szívet. A fel nem ismert és nem kezelt magasvérnyomás betegség ugyanis többek közt stroke-hoz, szívinfarktushoz, szívelégtelenség vezethet. Ráadásul közismert, hogy Magyarországon a szív-érrendszeri betegségeket jelentik a vezető halálokot – többek közt a késői felismerés és ezért a későn kezdett kezelés miatt.
Bárkinél előfordulhat
A Magyar Hypertonia Társaság szerint magas normális vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha 130-139 közti a szisztolés vagy a 85-89 közti a diasztolés érték. Állásfoglalásuk szerint I. fokozatú enyhe hipertóniáról beszélünk, ha 140-159 vagy 90-99 hgmm-t mérünk. Efölött a középsúlyos és a súlyos magas vérnyomás egyes fokozatai, alcsoportjai helyezkednek el. Fontos tudni, hogy bármely fokozatról is beszélünk, a magas vérnyomás csak ritkán okoz zavaró tüneteket. Ezért is lehetséges, hogy az ún. álcázott hipertónia az amerikai szakmai szervezet szerint a fiatalabb, aktív férfiakat veszélyezteti leginkább, különösen, ha más kardiovaszkuláris rizikófaktor is jelen van az életükben. Ők ugyanis gyakrabban produkálnak normál eredményeket a vizsgálatokon. A spanyol kutatók természetesen nem csak ilyen pácienseket vizsgáltak, amikor feltérképezték annak a 115.708 személynek az adatait, akik 24 órás vérnyomásmérésen vettek részt. A készülék nappal 20 percenként, éjjel 30 percenként rögzítette az adatokat és ezek elemzésekor derült fény a közül 40 %-nál jelen lévő álcázott hipertóniára.
Miért nem elég csak az alkalmi mérés?
– Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve – sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet és fény derülhet akár az álcázott hipertóniára is.
Forrás: Budai Kardioközpont
 |
 |
 |
 |
 |