Tudod, mi a közös a matcha lattéban, a reishivel, vagyis pecsétviaszgombával fűszerezett csokiturmixban és az ashwagandha-porban? Az, hogy mind adaptogéneket tartalmaz – és őrülten trendi manapság.
Mit jelent az, hogy adaptogén?
Az influencer-hírfolyamokban gyakran találkozhatsz ezekkel a felkapott táplálékkiegészítőkkel, de a felfedezésük valójában nem annyira új. A Pharmaceuticals folyóirat 2010-es cikke szerint az adaptogének, melyeket az Ajurvéda és a kínai gyógyászat már több száz éve használ, nyugaton az ’50-es és ’60-as években kerültek be a köztudatba. Az elnevezés azokra a növényekre utal, melyek segítenek a szervezetnek, hogy kezelni tudja az állandósult stresszt.
Hogyan működnek?
Amikor az embert stresszhatás éri, például szorongás, fájdalom, a szervezet fokozott hormontermeléssel válaszol. Ilyen például a kortizolszint emelkedése, mely felgyorsítja a szívverést és energiát szabadít fel. Az egyszeri, illetve a kis mértékű stresszhatást még jól kezeli a testünk, a krónikus stressz azonban megviseli a szerveket, és számos egészségügyi kockázatot rejt a fejfájástól kezdve a gyomorproblémákon át egészen a hasi hízásig. Emellett még a gyulladásos megbetegedések, a szívbetegségek és a rák kockázatát is növeli. Érdemes tehát megtalálnunk a stressz kezelésének minél hatékonyabb módját, és itt jönnek a képbe az adaptogének. Ezek az anyagok segíthetnek a test stresszreakcióinak szabályozásában, támogatják az immunrendszert, és általában javítják a közérzetet.
Az elmélet szerint az adaptogének javítják a szervezet ellenállóképességét a fizikai, kémiai, biológiai és pszichológiai stresszorokkal szemben. De vajon a gyakorlatban is igaz ez? A kutatások szerint az adaptogének alkalmazkodnak a szervezet igényeihez és pont olyan irányba hatnak a hormonháztartásra, ahogyan az szükséges. Vagyis, ha az adott hormon szintje túl alacsony, akkor megemelik, ha pedig túl magas, akkor csökkentik.
A legelterjedtebb adaptogének
Minden adaptogén növény más hormonra hat, így más oldalról befolyásolja a szervezet válaszát a stresszre. Íme, a leggyakoribbak:
Ashwagandha: erősíti az immunrendszert, jó hatással van a pajzsmirigy működésére és segít az egészséges vércukorszint elérésében.
Astragalus (baktövis, kínai csüdfű): immunerősítő.
Ginseng: növeli az energiaszintet, a teherbíróképességet és a szellemi éberséget. Használják a termékenység elősegítésére és a menstruáció szabályozására.
Édesgyökér: gyulladáscsökkentő, jótékony hatással van a mellékvesére.
Matcha: javítja a közérzetet, a hangulatot, a memóriát, növeli az energiaszintet.
Reishi: az alvászavarok és a krónikus fáradtság enyhítésében segít, emellett javítja az emésztést.
Mennyire hatékonyak?
A növények hatékonyságát illetően még mindig sok a kérdőjel. Az ashwagandha a kísérletek alapján hatékony szorongásoldó és csökkenti a gyulladásokkal és az elhízással is összefüggésbe hozható kortizol szintjét. A kutatásokban az édesgyökér is jól teljesített azzal, hogy sikeresen csökkentette a súlyfelesleget, bár a vizsgálatokban csak kevesen vettek részt. Az eredményeket illetően óvatosságra int, hogy az adaptogéneket érintő kísérletek többségét állatokon, illetve környezetükből kiemelt emberi sejteken végezték. Az eredmények így nem bizonyítják eléggé, hogy ezek a növények valós körülmények között is megállják a helyüket.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |