Mennyire károsítja a szemünket a képernyő?

Sokan végzik munkájukat monitor előtt, és esténként a tévé elé ülve pihennek. A múlt század óta globálisan és drasztikus mértékben terjed a rövidlátás, ami kis odafigyeléssel elkerülhető – hívja fel a figyelmet Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

A múlt század óta globálisan és drasztikus mértékben terjed a rövidlátás világszerte. Felmérések szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90 % a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekednek ezek a számok.

“Ha a beteg időben eljut vizsgálatra, a látásromlás nagy része megelőzhető vagy kezelhető. A fejlett országokban sajnos nem ritka, hogy az emberek elhanyagolják szemük egészségét, és nem, vagy csak későn fordulnak orvoshoz. Önmagában a rövidlátás, mint fénytörési hiba, nem okoz vakságot, az azzal összefüggő különböző betegségek és szövődmények azonban a látás elvesztéséhez vezethetnek. Egyértelműen pozitív változást hozna azonban, ha kevesebbet ülnénk a képernyők előtt, vagy más mesterséges fényforrásoknál” – mondja a szakorvos.

Sokan végzik munkájukat monitor előtt, ami több veszélyt is rejt magában, de néhány alapelv betartásával munka közben is tudjuk kímélni a szemet.

„Fontos figyelni arra, hogy a képernyő beállítása megfelelő legyen: a dolgozó 50-70 cm-re üljön a képernyőtől, képernyő közepe a szemmagasságtól 10-15 cm-rel lejjebb legyen, az asztali lámpa csak a billentyűzetet és az asztalt világítsa, a képernyőt ne! A monitor előtti munkavégzők 7-10-szer pislognak percenként a normális 22-24 helyett. A kevés pislogás a szemszárazságot, fáradtságot okoz, ezért érdemes figyelmeztetni magunkat, akár a monitorra helyezett kis cetlivel” – javasolja a szemész szakorvos.

Ha sokat ülünk monitor előtt, miért szárad ki jobban a szemünk?

A tartósan monitor előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához, és ezáltal a látás minőségének romlásához vezet. “Percenként átlagosan 22-24-szer pislogunk. Ha sokáig mereven nézünk valamit, pl. monitort, vagy olvasáskor ez a szám 7-10-re csökken. A szem korai kifáradásának a munka során az alacsony pislogási szám a meghatározó tényezője. Tovább rontja a helyzetet, hogy a munkahelyek nagy részénél légkondi is működik, ami még tovább szárítja a szemet. Ehhez hozzájön még, hogy a kelleténél általában több a mesterséges megvilágítás is a munkahelyeken, ami szintén a szem fáradását okozhatja” – teszi hozzá.

Mit tudunk még tenni a látásromlás ellen?

„Egyesek szerint a természetes napfény elengedhetetlen a fejlődéshez, és a gyerekek megváltozott szabadidős szokásait okolják a rövidlátók növekvő aránya miatt. A rövidlátás kialakulása többtényezős folyamat; biztosan vannak genetikai, környezeti és életmódbeli okai is a kialakulásnak. A környezeti okok között szerepel, hogy a gyerekek kevés időt töltenek a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. De ezen kívül számos vizsgálat bizonyítja, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben” – mondja dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa.

Az Amerikai Szemorvos Társaság egy tanulmányban foglalta össze, hogy mi várható a jövőben a rövidlátás előfordulásában: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, ez a szám várhatóan 50%-ra emelkedik 2050-re, ami az akkori várható lélekszámmal számolva 5 milliárd embert jelent. A nagyfokú rövidlátás (-5.0 dioptria, vagy annál nagyobb) majdnem 1 milliárd embert fog érinteni, ami azért fontos, mert ezek között sokkal nagyobb a súlyos szemészeti szövődmények gyakorisága. A tanulmány szerint 2050-re várhatóan a rövidlátás miatti szemészeti szövődmények lesznek a fő felelősök a válságért.

A DiamondFEMTO kezelés a rövidlátáson segít a szaruhártya formájának átalakításával. A Magyarországon elérhető egyik legmodernebb kezelés fájdalom nélkül szabadítja meg a pácienst a szemüvegétől, 2 lézer segítségével.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom