Dr. Kádár János immunológus szakértő tanácsai alapján a gyakori betegségek mellett számos más tünet is jelezheti az immunhiányos állapotokat.
Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa szerint a gyakori betegeskedés önmagában nem elegendő ok az immunhiány diagnosztizálására. Ha azonban más tünetek is megjelennek, mint például a láz, hasmenés vagy folyamatos fertőzések, akkor érdemes megfontolni az immunhiányos állapot lehetőségét.
Az immunhiányos betegségek több formája is létezik, mint például a primer immunhiány, amely általában gyermekkorban tüneteket mutat, illetve a másodlagos immunhiány, amely más betegségek, például diabétesz vagy vesebetegség következményeként alakul ki. Gyakoriak lehetnek a fertőzések olyan esetekben is, amikor az érintett gyógyszerek, mint az autoimmun betegségeknél használt szerek, gátolják az immunrendszert. Az AIDS a legismertebb szerzett immunhiányos állapot.
Az immunhiány gyanúját felvető tünetek közé tartozik az ismeretlen eredetű láz, ami elhúzódó, tartós hőemelkedés formájában jelentkezik. Ha a gyakori hasmenés napokig, hetekig tart, és fogyáshoz vezet, az szintén figyelmeztető jel lehet. A felnőtteknél évi 2-3 légúti betegség normálisnak számít, de ha valaki évente négy vagy több antibiotikumot igényel, az aggasztó jele lehet. Amennyiben visszatérő bőrtünetek, mint szájpenész vagy gombás fertőzések, valamint antibiotikumra nem reagáló fertőzések is jelentkeznek, érdemes immunhiányra gondolni.
Az alapos kivizsgálás, beleértve a szervi eltérések ellenőrzését és laboratóriumi, immunológiai vizsgálatok elvégzését, elengedhetetlen az immunhiányos állapotok diagnózisának felállításához. Dr. Kádár János hangsúlyozza, hogy fontos a beteg alapos kikérdezése is, hogy kiderüljön, van-e családi vagy egyéni kórelőzmény, amely immunhiányra utalhat.
 |
 |
 |
 |
 |