Nem mindig heves fejfájás vagy látványos roham hívja fel a figyelmet az agydaganatra. Gyakran egészen apró, hétköznapinak tűnő jelek utalhatnak a háttérben zajló súlyos betegségre.
Az agydaganat nemcsak ritka, hanem sokszor alattomos is: tünetei kezdetben könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlan problémákkal. A korai felismerés azonban döntő lehet a kezelés sikerében, ezért érdemes odafigyelni a testünk finom jelzéseire.
A leggyakoribb figyelmeztető jel a tartós vagy szokatlan fejfájás, amely nem reagál a megszokott fájdalomcsillapítókra, és gyakran reggel, ébredés után a legerősebb. Emellett hányinger, hányás, illetve a fejfájással együtt jelentkező egyensúlyzavar is intő lehet. Az agy bizonyos területeinek nyomása látászavarokat, homályos vagy kettős látást is okozhat, de előfordulhat, hogy a beteg észre sem veszi, csak gyakrabban ütközik tárgyakba vagy bizonytalanul jár.
A beszéd- és mozgászavarok, a kéz ügyetlenné válása, a féloldali gyengeség vagy zsibbadás mind-mind jelezhetnek neurológiai eltérést. Sok esetben azonban a pszichés tünetek a legmegtévesztőbbek: hangulatingadozás, memóriazavar, koncentrációs nehézség, vagy személyiségbeli változások is megjelenhetnek. Ilyenkor az érintett gyakran stresszre, fáradtságra, esetleg depresszióra gyanakszik, és nem fordul időben orvoshoz.
Fontos tudni, hogy az agydaganat nem feltétlenül rosszindulatú, ám a koponyán belüli térszűkítő hatása miatt bármelyik típus veszélyes lehet. A pontos diagnózist MRI- vagy CT-vizsgálat adhatja meg, amelyre neurológus vagy háziorvos is beutalhat, ha a tünetek gyanút keltenek.
A korai felismerés életet menthet: ha a szokatlan fejfájás, látás- vagy viselkedésváltozás nem múlik, érdemes kivizsgáltatni. A test finom jelzései gyakran előbb beszélnek, mint hinnénk – csak figyelni kell rájuk.
 |
 |
 |
 |
 |