Óriási tévhitről rántja le a leplet az orvos a szilváról

Az orvosok szerint azonban a gyümölcs nem okoz automatikusan hasmenést, a kellemetlen tünetek hátterében általában az elfogyasztott mennyiség és az egyéni érzékenység áll.

A szilváról szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: finom, édes, lédús, de jobb vele óvatosan bánni, mert állítólag azonnal „meghajtja” az embert. A figyelmeztetést sokan már gyerekkorukban hallották, ezért felnőttként is gyanakodva nézik a gyümölcsöstálon sorakozó szilvákat. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A szilva valóban hatással lehet az emésztésre, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinél hasmenést okoz. Normál mennyiségben fogyasztva a legtöbb ember számára egyszerűen egy rostokat, folyadékot és értékes növényi vegyületeket tartalmazó gyümölcs.

(Fotó: unsplash)

Nem ugyanaz az emésztés támogatása és a hasmenés

A szilvában található rostok segíthetnek a normális bélműködés fenntartásában. Emellett természetes módon szorbitot is tartalmaz, amely egy cukoralkohol. A szorbit vizet vonhat a belekbe, ezért hozzájárulhat ahhoz, hogy a széklet puhábbá váljon.

Ez elsősorban azoknak lehet előnyös, akik hajlamosak a székrekedésre. A szilva és különösen az aszalt szilva emiatt régóta ismert természetes emésztést segítő élelmiszer. A Cambridge University Hospitals tájékoztatója is a szorbitban gazdag gyümölcsök között említi a szilvát és az aszalt szilvát, amelyeket székrekedés esetén szoktak javasolni.

A bélműködés serkentése ugyanakkor nem egyenlő a hasmenéssel. Egy aszalt szilvalével végzett vizsgálatban a fogyasztás csökkentette a kemény, darabos széklet előfordulását, miközben nem növelte a híg vagy vizes széklet, a sürgető székelési inger és a hasmenés gyakoriságát.

A mennyiség ebben az esetben is számít

A problémák általában akkor kezdődhetnek, ha valaki rövid idő alatt nagyobb mennyiségű szilvát vagy aszalt szilvát eszik. A sok rost és szorbit érzékenyebb emésztőrendszer esetén puffadást, fokozott gázképződést, hasi görcsöket vagy lazább székletet válthat ki.

Ez azonban más rostban gazdag élelmiszereknél is előfordulhat, különösen akkor, ha a szervezet nincs hozzászokva a nagyobb rostbevitelhez. A rostok mennyiségét ezért érdemes fokozatosan növelni, és közben a megfelelő folyadékfogyasztásról sem szabad megfeledkezni.

Friss szilvából néhány szem általában nem jelent problémát. Az aszalt változat koncentráltabb: kevesebb víz mellett több rostot, cukrot és szorbitot viszünk be ugyanakkora tömegben, ezért abból kisebb adag is erőteljesebb hatást fejthet ki.

Az érzékeny bélrendszer másképp reagálhat

Nem minden ember emésztőrendszere működik ugyanúgy. Az irritábilis bél szindrómával élők vagy a cukoralkoholokra érzékenyek kisebb mennyiségű szilva után is tapasztalhatnak puffadást, görcsöket vagy hasmenést.

A szorbit a FODMAP-nak nevezett, nehezebben felszívódó szénhidrátok közé tartozik. Ezek bizonyos embereknél fokozott bélrendszeri panaszokat válthatnak ki. A Monash Egyetem szakértői szerint az aszalt szilva rost- és szorbittartalma segítheti a székrekedés enyhítését, IBS esetén azonban kellemetlen tüneteket is okozhat.

Ez nem azt jelenti, hogy az érintetteknek örökre le kell mondaniuk róla. Sokszor az adag csökkentése is elegendő lehet, de tartós panaszok esetén dietetikussal vagy orvossal érdemes egyeztetni.

Így fogyaszthatjuk kellemetlenségek nélkül

A legjobb módszer az, ha először csak néhány szem szilvát eszünk, különösen akkor, ha korábban ritkán került az étrendünkbe. Nem szerencsés egyszerre elfogyasztani egy egész tál gyümölcsöt, majd meglepődni azon, hogy az emésztőrendszerünk tiltakozik.

Arra is érdemes figyelni, hogy a szilvát alaposan megmossuk, és ne fogyasszunk romlott, erjedésnek indult darabokat. A hasmenést ugyanis nemcsak maga az élelmiszer, hanem annak nem megfelelő tárolása vagy szennyezettsége is előidézheti.

A nagy szilvamítosz tehát nem állja meg a helyét: a szilva nem okoz törvényszerűen hasmenést. Megfelelő mennyiségben inkább támogathatja a rendszeres bélműködést. A kulcs ezúttal is a mértékletesség és a saját testünk jelzéseinek megfigyelése.